52 éves létemre a boltban végigmért, és Ezt tette a férfi pénztáros. Ilyen vörös még életemben nem voltam, miután...

52 éves létemre a boltban végigmért, és Ezt tette a férfi pénztáros. Ilyen vörös még életemben nem voltam, miután...

A kép illusztráció

Meglepődni se volt időm!

Bár 52 vagyok, de sokan mondják, nem nézek ki annyinak. Szombaton a boltba mentem, de nem egyedül. Velem volt családunk legkisebbje. Tóbi még sosem járt ebben az üzletben, berontott az ajtón, én utána. Elmondom, hogy Tóbi 14 hónapos és futva közlekedik, de úgy, hogy lehet, olimpikon lesz 100 méteres síkfutásban.

Utolértem így megúsztuk, hogy mindent lepakoljon és mindent megkóstoljon. Szépen elfogadta, hogy a tejet berakhatja a kosárba, de a zsemlét én teszem zacskóba. A pénztárnál aztán megtörtént, amire nem számítottam.

Tóbi szokott fizetni, így bátran a kezébe adtam az ezrest. Okos fiú, nem veszi a szájába, nem gyűri soha. Most is nyújtotta a pénzt a boltosnak, aki rám förmedt: Anyuka, hogy engedheti, hogy a pénz a gyereknél legyen?? Mi lesz, ha a szájába veszi, ha eltépi? A szakadt pénzt én nem váltom be, az biztos!!!

Elvörösödtem, hebegtem, habogtam, a férfi pénztáros csak szigorúan nézett. Elvettem Tóbitól az ezrest, fizettem, de egy félmosoly már az ajkamon volt. Bár leteremtett ez a negyvenes férfi, de mégis a nap dicséretét kaptam tőle. Hiszen Tóbi anyukájának nézett a mogorva boltos. Pedig a kisfiú a lányom fia, vagyis az unokám! Bár lehet, hogy a maszk miatt tűntem annyira fiatalnak?!

Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Újabb Régebbi

Kapcsolatfelvételi űrlap