Egy édesanya szállt fel a buszra pár hónapos gyermekével a karjában! A buszon nem volt ülőhely, ám a sofőr nem volt hajlandó elindulni a busszal, helyette ÍGY szólt az utasokhoz: - Minden elismerésünk érte!
Valljuk be, nem mindig van a buszvezetőkről jó véleményünk. A menetrendet csak közelítőleg tartják és mindenki járt már úgy, hogy pont az orra előtt csukták be az ajtót... Ám ez a buszvezető most nem mindennapi dolgot tett egyik utasáért!
Tegnap írta meg ezt a kedves történetet az egyik portál, ami a többi ritka de kedves történethez hasonlóan, kicsit visszaadta az emberekbe vetett hitünket, ezért most mi is leközöljük.
A nem épp legjobb hírű járaton, a sokat látott 9-es busz kistestvérén a 99-es buszon esett meg, hogy egy édesanya szállt fel ölén alig pár hónapos csecsemőjével. A busz az egyik csúcsidő járata volt, így ülőhely már nem volt a megállóban felszállók részére, de mikor az édesanyának sem adta át senki a sajátját, a buszvezető elpattant. Várt még egy pillanatot, elindult de aztán hirtelen a fékre lépett és így szólt a mikrofonba:
Akkor most addig nem megyünk sehová, amíg valaki a helyet át nem adja ennek a kismamának. Nekem kitelik a munkaidőmből – mondta a sofőr az utasok felé fordulva.
Ezután még pár pillanatig senki nem mozdult meg, de végül valaki nyögve nyelősen átadta a helyét.
Tényleg ilyen lenne a magyar ember? Felszólításra képes csak körültekintő lenni? Elég elszomorító, de a sofőrnek ezúton is minden tiszteletünk, le a kalappal! Legalább valaki verje belénk, ha udvariatlanok vagyunk!
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Valljuk be, nem mindig van a buszvezetőkről jó véleményünk. A menetrendet csak közelítőleg tartják és mindenki járt már úgy, hogy pont az orra előtt csukták be az ajtót... Ám ez a buszvezető most nem mindennapi dolgot tett egyik utasáért!
Tegnap írta meg ezt a kedves történetet az egyik portál, ami a többi ritka de kedves történethez hasonlóan, kicsit visszaadta az emberekbe vetett hitünket, ezért most mi is leközöljük.
A nem épp legjobb hírű járaton, a sokat látott 9-es busz kistestvérén a 99-es buszon esett meg, hogy egy édesanya szállt fel ölén alig pár hónapos csecsemőjével. A busz az egyik csúcsidő járata volt, így ülőhely már nem volt a megállóban felszállók részére, de mikor az édesanyának sem adta át senki a sajátját, a buszvezető elpattant. Várt még egy pillanatot, elindult de aztán hirtelen a fékre lépett és így szólt a mikrofonba:
Akkor most addig nem megyünk sehová, amíg valaki a helyet át nem adja ennek a kismamának. Nekem kitelik a munkaidőmből – mondta a sofőr az utasok felé fordulva.
Ezután még pár pillanatig senki nem mozdult meg, de végül valaki nyögve nyelősen átadta a helyét.
Tényleg ilyen lenne a magyar ember? Felszólításra képes csak körültekintő lenni? Elég elszomorító, de a sofőrnek ezúton is minden tiszteletünk, le a kalappal! Legalább valaki verje belénk, ha udvariatlanok vagyunk!
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!