Egyetlen szülőnek sem kívánom azt, amit nekem kellett átéljek a buszon, az autista kisfiammal! Először azt mondták a gyermekemre, hogy zárt osztályon az ilyennek a helye, majd... - Hogy tudunk mi emberek Így viselkedni egymással?

Egyetlen szülőnek sem kívánom azt, amit nekem kellett átéljek a buszon, az autista kisfiammal! Először azt mondták a gyermekemre, hogy zárt osztályon az ilyennek a helye, majd... - Hogy tudunk mi emberek Így viselkedni egymással?

Döbbenet! Le akarták szállítani az utasok egy csoportja a buszról, az édesanyát és autista  gyermekét. A felháborodott utasok először azon botránkoztak meg, hogy telefont ad az anyuka a kisfiának. 

- MILYEN ANYA AZ ILYEN? TELEFONT ADNI EGY EKKORA GYEREKNEK? – hangzik el a vádaskodás a busz végéből.

Nem hagyott alább, míg végül az édesanya felvilágosította a gyűlölködőket. Levente, a kisfiú autista, “nehéz napja volt, csak így tudok vele nyugodtan utazni, nem zavar senkit, játszik” – magyarázza Dóra.

AZONNAL SZÁLLJANAK LE, MÉGIS MIT KÉPZEL, HOGY EGY FOGYATÉKOSSAL CSAK ÚGY FELSZÁLL A BUSZRA?! EZEKNEK A ZÁRT OSZTÁLYON VAN A HELYÜK! – szólították fel az anyát.

Egyetlen fiatalember emelte fel a hangját a gyűlölködés ellen. Erre megkapta, hogy “milyen liberális duma ez” arra az érvelésre, hogy “sokszor látom hazafelé a kisfiút. Okos, csendes, aranyos, utazik. Ember, mint bárki itt, a buszon”. Miután Levente és anyja leszálltak a Boglár utca megállójában, még utánakiáltották: TUDJA, HOL A DUNA? NA, ODA DOBJA BE! Az édesanya és a fiatal fiú is csak ledermedve állt! Hová fajult ez a VILÁG???Mi van itt??

Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Újabb Régebbi

Kapcsolatfelvételi űrlap