Hoppá! Azok, akik a koronavírus-fertőzésen átestek életre szóló a védettségük? Egészen elképesztő, az a hír amivel előálltak!
11 hónapig is immúnisak lehetnek a koronavírusra azok, akik enyhe tünetekkel estek át a betegségen
A koronavírus-fertőzés utáni immunitás még mindig az egyik legnagyobb kérdés a világjárvánnyal kapcsolatban. A Nature tudományos folyóiratban most megjelent egy tanulmány, amely szerint még a fertőzés után 11 hónappal is vannak antitestek a vérben azoknál, akik enyhe tünetekkel estek át a COVID-on, ez pedig akár még azt is jelentheti, hogy a védettség életre szóló – írja a Sicence Daily.
A Washington Egyetem orvosi karának kutatói kimutatták, hogy a fertőzés utáni pár hónapban tényleg drasztikusan csökken a vérben található antitestek száma, ez egy normális jelenség, és nem jelenti azt, hogy nincs védettség – az antitestszám ugyanis elér egy bizonyos szintet, és ott tetőzik. A kutatók
11 hónappal a fertőzés után is találtak antitestképző sejteket az alanyok vérében, ami azt jelentheti, hogy az immunitás még jelen van.
Egy vírusos fertőzés során az antitesttermelő immunsejtek gyorsan elkezdenek szaporodni, keringenek a véráramban, és rengeteg antitestet termelnek. Ahogy a fertőzés eltűnik, a legtöbb ilyen sejt elhal, és az antitestek száma drámaian csökken. Kisebb mennyiségű antitesttermelő-sejt azonban marad, ezeket hosszú életű plazmasejteknek nevezzük, és a csontvelőben találhatók. Innen termelnek némi antitestet, amely visszakerül a véráramba, és őrzi a szervezetet az újabb fertőzés ellen.
A szakértők 77 alannyal dolgoztak. A cél az volt, hogy megvizsgálják, vajon vannak-e ilyen plazmasejtek a gerincvelőben a COVID-fertőzés után is. A 77 személy nagy része enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, mindössze 6 ember került kórházba. A vizsgált alanyok vérében lecsökkent az antitestek szintje, viszont négy hónappal a fertőzés után a 19-ből 15 személynek voltak plazmasejtek a gerincvelőben.
A szakértők nem tudják ennyiből megállapítani, hogy pontosan meddig lesznek jelen ezek a plazmasejtek a gerincvelőben, de az is előfordulhat, hogy egy életre szól az immunitás ilyenkor. Az is kérdés, hogy a súlyos tünetes betegeknél hogyan alakul a plazmasejtek száma, a gyulladás ugyanis nagyon nagy szerepet játszhat a képződésükben, előfordulhat, hogy náluk nem jelenik meg ilyen hosszan tartó immunitás, legalább is az első fertőzés esetében nem.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
11 hónapig is immúnisak lehetnek a koronavírusra azok, akik enyhe tünetekkel estek át a betegségen
A koronavírus-fertőzés utáni immunitás még mindig az egyik legnagyobb kérdés a világjárvánnyal kapcsolatban. A Nature tudományos folyóiratban most megjelent egy tanulmány, amely szerint még a fertőzés után 11 hónappal is vannak antitestek a vérben azoknál, akik enyhe tünetekkel estek át a COVID-on, ez pedig akár még azt is jelentheti, hogy a védettség életre szóló – írja a Sicence Daily.
A Washington Egyetem orvosi karának kutatói kimutatták, hogy a fertőzés utáni pár hónapban tényleg drasztikusan csökken a vérben található antitestek száma, ez egy normális jelenség, és nem jelenti azt, hogy nincs védettség – az antitestszám ugyanis elér egy bizonyos szintet, és ott tetőzik. A kutatók
11 hónappal a fertőzés után is találtak antitestképző sejteket az alanyok vérében, ami azt jelentheti, hogy az immunitás még jelen van.
Egy vírusos fertőzés során az antitesttermelő immunsejtek gyorsan elkezdenek szaporodni, keringenek a véráramban, és rengeteg antitestet termelnek. Ahogy a fertőzés eltűnik, a legtöbb ilyen sejt elhal, és az antitestek száma drámaian csökken. Kisebb mennyiségű antitesttermelő-sejt azonban marad, ezeket hosszú életű plazmasejteknek nevezzük, és a csontvelőben találhatók. Innen termelnek némi antitestet, amely visszakerül a véráramba, és őrzi a szervezetet az újabb fertőzés ellen.
A szakértők 77 alannyal dolgoztak. A cél az volt, hogy megvizsgálják, vajon vannak-e ilyen plazmasejtek a gerincvelőben a COVID-fertőzés után is. A 77 személy nagy része enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, mindössze 6 ember került kórházba. A vizsgált alanyok vérében lecsökkent az antitestek szintje, viszont négy hónappal a fertőzés után a 19-ből 15 személynek voltak plazmasejtek a gerincvelőben.
A szakértők nem tudják ennyiből megállapítani, hogy pontosan meddig lesznek jelen ezek a plazmasejtek a gerincvelőben, de az is előfordulhat, hogy egy életre szól az immunitás ilyenkor. Az is kérdés, hogy a súlyos tünetes betegeknél hogyan alakul a plazmasejtek száma, a gyulladás ugyanis nagyon nagy szerepet játszhat a képződésükben, előfordulhat, hogy náluk nem jelenik meg ilyen hosszan tartó immunitás, legalább is az első fertőzés esetében nem.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!