Pár órája terjed rohamtempóban a hír!!! A nők új, kedvezményes női nyugdíjáról van szó! Erről csak kevesen tudnak, pedig sokaknak lesz hatalmas segítség!!! ÉS ŐK LESZNEK AZOK, AKIK CSÚNYÁN PÓRUL JÁRHATNAK!!!
Mikor célszerű a nők kedvezményes nyugdíját igényelni?
A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármilyen jogviszonyban tovább dolgozó hölgy nettó bére a társadalombiztosítási járulék mértékével emelkedik. Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Érdemes sorra vennünk a megfontolást érdemlő körülményeket.
Az azonnali igénybevételt indokolhatja (amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei):
a személyes helyzet (nincs munka vagy nem megfelelő a munkahely, a munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapot, a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel vagy magával foglalkozna, és így tovább), de
ugyanígy indok lehet, ha jó a munkahely, és a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei,
a feltételek szigorításától való félelem (a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének idején, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, ehhez képest határozták meg a legalább 40 évi jogosító idő követelményét, de a nyugdíjkorhatár idén 65 évre emelkedett, így szinte minden nő elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba, az orvosok kivételével gyakorlatilag az összes felsőfokú végzettségű nő is igényelheti a Nők40-et, vagyis jogosan tartanak attól az érintettek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a 40 év, hanem akár 43 évre is nőhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges időfeltétel),
a közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői stb.) jogviszonyban történő munkavégzés (ilyen esetben a munkáltatót kötelezi a törvény az érintett hölgynek nagyon kedvező munkáltatói felmentésre, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján teljesül a 40 éves jogosítóidő-feltétel). A nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását indokolhatja:
ha jó a munkahely, és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni a hölgyet, aki ezzel hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja,
ha az érintett figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát, és tudja, hogy ha nő a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani, és az eredményből az egész számot figyelembe venni), akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege,
ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.
Nézzük a választási lehetőségeket részletesebben. Ha a nők kedvezményes nyugdíjának kettős időfeltétele teljesül – egyrészt a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, másrészt e 40 éven belül a legalább 32 év, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (azaz munkával) töltött idő után járó szolgálati idő megszerzése –, akkor onnantól kezdve egészen a nyugdíjkorhatára betöltéséig a jogosult bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját. Nem kell a kedvezményes nyugdíjat attól a naptól igényelni, amikor az erre való jogosultság megnyílik. Az igénylés időzítése tekintetében alapvetően a fent említett két választási lehetőséget célszerű minden jogosultnak mérlegelnie.
Az első választás, hogy a hölgy azonnal beadja igénylését a kedvezményes nyugdíjra, amint teljesíti annak feltételeit. Ha a jogosult a versenyszférában dolgozik, akkor ilyen esetben megszakítás nélkül tovább folytathatja a munkáját a fennálló munkaviszonya alapján (a nyugdíj igénylésének nem feltétele a munkaviszony megszüntetése), a munkáltatónak mindössze az alkalmazottja aktív biztosítotti státuszának megszűnését kell bejelentenie a NAV-nak. Ezt követően mind a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyre, mind annak a munkáltatójára nézve rendkívül előnyös változások lépnek hatályba, ugyanis jelentősen enyhülnek a közteherviselési kötelezettségek.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármilyen jogviszonyban tovább dolgozó hölgy nettó bére – változatlan bruttó bér esetén – a társadalombiztosítási járulék mértékével, 18,5 százalékkal emelkedik.
Ennek oka, hogy ilyen munkavégzés esetén a kereset járulékmentes a nyugdíjas számára. A Nők40 nyugdíj mellett tovább dolgozó nyugdíjas hölgy keresetét kizárólag a 15 százalék szja terheli. A jelentős kedvezmény ára viszont az, hogy a keresete alapján nem lesz jogosult nyugdíjemelésre, hiszen a keresetét nem terheli nyugdíjjárulék. A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyet foglalkoztató munkáltató az érintett keresete után mentesül a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alól. Ez igazi win-win szituáció, sajnos csak a versenyszférában. Ráadásul aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozik, korlátlanul kereshet, megszűnt a korábbi éves keretösszeg szigorú szabálya. A nyugdíj és a kereset korlátozás nélkül, együttesen fölvehető.
A közszférában – ahol hölgyek százezrei dolgoznak – továbbra sincs lehetőség arra, hogy az érintett a nyugdíja mellett közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozhasson tovább, mert ilyen esetben a nyugdíja folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. Sajnálatos módon az egészségügyi szolgálati jogviszony is ilyen jogviszonynak minősül, bár az egészségügyben továbbra is működik a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés árnyéknyugdíjrendszere. Természetesen azoknak is, akik a nyugdíjazásuk után átigazolnak a versenyszférába, megnyílnak a nyugdíj melletti munkavégzés fentebb vázolt előnyös lehetőségei.
Miután az érintettet semmi sem kötelezi arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén haladéktalanul adja be a nyugdíjigényét, dönthet úgy, hogy nem adja be a legkorábbi lehetséges időponttal, és változatlan feltételekkel dolgozik tovább. A közszférában sem köteles a jogosító idő megszerzésével azonnal igényelni a nyugdíját, várhat akár a korhatára betöltéséig is.
Ha elhalasztja a kedvezményes nyugdíj igénylését, akkor a nyugdíja későbbi igénylése miatt a nyugdíjszámítás során az addig megszerzett hosszabb szolgálati idejétől függő magasabb nyugdíjszorzót alkalmazzák majd, vagyis magasabb lehet a megállapított nyugdíja.
(A nyugdíjszorzóval az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni, az eredmény lesz a nyugdíja induló összege.)
Emellett a későbbi nyugdíjigénylés további nagyon jelentős előnye lehet, hogy miután a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók a nemzetgazdasági átlagbér jelentős növekedését tükrözve az utóbbi hét évben évről évre jelentősen nőnek, a későbbi évben beadott igénylés esetén a nyugdíj összege is jóval magasabb lehet. (Például az elmúlt hét évben hasonló életpályák után megállapított nyugdíjak összege között akár 60-80 százalékos eltérés is lehet csak annak következtében, hogy valaki 2022-ben és nem például 2015-ben igényelte a nyugdíját.) Ezért nagyon megéri figyelni azt, hogy az adott évben nőtt-e az átlagbér Magyarországon, s a nyugdíj igénylését – ha lehetséges – mindaddig halasztani, amíg ilyen növekedési évek sorjáznak egymás után. 2022-ben a nemzetgazdasági átlagkereset az előző évekhez képest is jóval nagyobb mértékben nőhet a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedésének erős átlagbérnövelő hatásai miatt.
A halasztott igénylés ellen szólhat viszont az a kockázat, hogy a kedvezményes nyugdíj feltételeit a következő években nagy valószínűséggel szigorítják, hiszen az általános nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével feltehetően nem lesz elegendő a kedvezményes nyugdíjhoz a 40 évi jogosító idő. E valós kockázat miatt a legtöbb hölgy azonnal igényli a kedvezményes nyugdíját, amint teheti. Azoknak, akik változatlan feltételekkel tovább dolgozhatnak a kedvezményes nyugdíjuk mellett, kifejezetten előnyösnek bizonyulhat ez a verzió, vagyis az azonnali nyugdíjigénylés mellett a további munkavégzés (persze csak a versenyszférában).
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban érdemes nagyon figyelni a nyugdíjigénylés benyújtási időpontjának megválasztásával amiatt is, hogy a nyugdíjszámítás során a szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzót kell alkalmazni. Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2 százalékkal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (Negyven egész évhez 80 százalék, 41 évhez 82 százalék, 42 évhez 84 százalék tartozik, és így tovább.) Ha ezt nem figyeli valaki, akkor kidobhat az ablakon egy jelentős pénzösszeget, noha azt játszi könnyedséggel megszerezhetné.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Mikor célszerű a nők kedvezményes nyugdíját igényelni?
A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármilyen jogviszonyban tovább dolgozó hölgy nettó bére a társadalombiztosítási járulék mértékével emelkedik. Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Érdemes sorra vennünk a megfontolást érdemlő körülményeket.
Az azonnali igénybevételt indokolhatja (amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei):
a személyes helyzet (nincs munka vagy nem megfelelő a munkahely, a munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapot, a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel vagy magával foglalkozna, és így tovább), de
ugyanígy indok lehet, ha jó a munkahely, és a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei,
a feltételek szigorításától való félelem (a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének idején, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, ehhez képest határozták meg a legalább 40 évi jogosító idő követelményét, de a nyugdíjkorhatár idén 65 évre emelkedett, így szinte minden nő elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba, az orvosok kivételével gyakorlatilag az összes felsőfokú végzettségű nő is igényelheti a Nők40-et, vagyis jogosan tartanak attól az érintettek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a 40 év, hanem akár 43 évre is nőhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges időfeltétel),
a közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői stb.) jogviszonyban történő munkavégzés (ilyen esetben a munkáltatót kötelezi a törvény az érintett hölgynek nagyon kedvező munkáltatói felmentésre, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján teljesül a 40 éves jogosítóidő-feltétel). A nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását indokolhatja:
ha jó a munkahely, és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni a hölgyet, aki ezzel hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja,
ha az érintett figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát, és tudja, hogy ha nő a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani, és az eredményből az egész számot figyelembe venni), akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege,
ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.
Nézzük a választási lehetőségeket részletesebben. Ha a nők kedvezményes nyugdíjának kettős időfeltétele teljesül – egyrészt a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, másrészt e 40 éven belül a legalább 32 év, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (azaz munkával) töltött idő után járó szolgálati idő megszerzése –, akkor onnantól kezdve egészen a nyugdíjkorhatára betöltéséig a jogosult bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját. Nem kell a kedvezményes nyugdíjat attól a naptól igényelni, amikor az erre való jogosultság megnyílik. Az igénylés időzítése tekintetében alapvetően a fent említett két választási lehetőséget célszerű minden jogosultnak mérlegelnie.
Az első választás, hogy a hölgy azonnal beadja igénylését a kedvezményes nyugdíjra, amint teljesíti annak feltételeit. Ha a jogosult a versenyszférában dolgozik, akkor ilyen esetben megszakítás nélkül tovább folytathatja a munkáját a fennálló munkaviszonya alapján (a nyugdíj igénylésének nem feltétele a munkaviszony megszüntetése), a munkáltatónak mindössze az alkalmazottja aktív biztosítotti státuszának megszűnését kell bejelentenie a NAV-nak. Ezt követően mind a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyre, mind annak a munkáltatójára nézve rendkívül előnyös változások lépnek hatályba, ugyanis jelentősen enyhülnek a közteherviselési kötelezettségek.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármilyen jogviszonyban tovább dolgozó hölgy nettó bére – változatlan bruttó bér esetén – a társadalombiztosítási járulék mértékével, 18,5 százalékkal emelkedik.
Ennek oka, hogy ilyen munkavégzés esetén a kereset járulékmentes a nyugdíjas számára. A Nők40 nyugdíj mellett tovább dolgozó nyugdíjas hölgy keresetét kizárólag a 15 százalék szja terheli. A jelentős kedvezmény ára viszont az, hogy a keresete alapján nem lesz jogosult nyugdíjemelésre, hiszen a keresetét nem terheli nyugdíjjárulék. A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyet foglalkoztató munkáltató az érintett keresete után mentesül a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alól. Ez igazi win-win szituáció, sajnos csak a versenyszférában. Ráadásul aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozik, korlátlanul kereshet, megszűnt a korábbi éves keretösszeg szigorú szabálya. A nyugdíj és a kereset korlátozás nélkül, együttesen fölvehető.
A közszférában – ahol hölgyek százezrei dolgoznak – továbbra sincs lehetőség arra, hogy az érintett a nyugdíja mellett közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozhasson tovább, mert ilyen esetben a nyugdíja folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. Sajnálatos módon az egészségügyi szolgálati jogviszony is ilyen jogviszonynak minősül, bár az egészségügyben továbbra is működik a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés árnyéknyugdíjrendszere. Természetesen azoknak is, akik a nyugdíjazásuk után átigazolnak a versenyszférába, megnyílnak a nyugdíj melletti munkavégzés fentebb vázolt előnyös lehetőségei.
Miután az érintettet semmi sem kötelezi arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén haladéktalanul adja be a nyugdíjigényét, dönthet úgy, hogy nem adja be a legkorábbi lehetséges időponttal, és változatlan feltételekkel dolgozik tovább. A közszférában sem köteles a jogosító idő megszerzésével azonnal igényelni a nyugdíját, várhat akár a korhatára betöltéséig is.
Ha elhalasztja a kedvezményes nyugdíj igénylését, akkor a nyugdíja későbbi igénylése miatt a nyugdíjszámítás során az addig megszerzett hosszabb szolgálati idejétől függő magasabb nyugdíjszorzót alkalmazzák majd, vagyis magasabb lehet a megállapított nyugdíja.
(A nyugdíjszorzóval az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni, az eredmény lesz a nyugdíja induló összege.)
Emellett a későbbi nyugdíjigénylés további nagyon jelentős előnye lehet, hogy miután a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók a nemzetgazdasági átlagbér jelentős növekedését tükrözve az utóbbi hét évben évről évre jelentősen nőnek, a későbbi évben beadott igénylés esetén a nyugdíj összege is jóval magasabb lehet. (Például az elmúlt hét évben hasonló életpályák után megállapított nyugdíjak összege között akár 60-80 százalékos eltérés is lehet csak annak következtében, hogy valaki 2022-ben és nem például 2015-ben igényelte a nyugdíját.) Ezért nagyon megéri figyelni azt, hogy az adott évben nőtt-e az átlagbér Magyarországon, s a nyugdíj igénylését – ha lehetséges – mindaddig halasztani, amíg ilyen növekedési évek sorjáznak egymás után. 2022-ben a nemzetgazdasági átlagkereset az előző évekhez képest is jóval nagyobb mértékben nőhet a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedésének erős átlagbérnövelő hatásai miatt.
A halasztott igénylés ellen szólhat viszont az a kockázat, hogy a kedvezményes nyugdíj feltételeit a következő években nagy valószínűséggel szigorítják, hiszen az általános nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével feltehetően nem lesz elegendő a kedvezményes nyugdíjhoz a 40 évi jogosító idő. E valós kockázat miatt a legtöbb hölgy azonnal igényli a kedvezményes nyugdíját, amint teheti. Azoknak, akik változatlan feltételekkel tovább dolgozhatnak a kedvezményes nyugdíjuk mellett, kifejezetten előnyösnek bizonyulhat ez a verzió, vagyis az azonnali nyugdíjigénylés mellett a további munkavégzés (persze csak a versenyszférában).
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban érdemes nagyon figyelni a nyugdíjigénylés benyújtási időpontjának megválasztásával amiatt is, hogy a nyugdíjszámítás során a szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzót kell alkalmazni. Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2 százalékkal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (Negyven egész évhez 80 százalék, 41 évhez 82 százalék, 42 évhez 84 százalék tartozik, és így tovább.) Ha ezt nem figyeli valaki, akkor kidobhat az ablakon egy jelentős pénzösszeget, noha azt játszi könnyedséggel megszerezhetné.
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!