Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: nem ámítás, egyszerű igényelni
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? A Pénzcentrum ezeknek járt utána.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjbiztosítások az egyik leginkább dinamikusan növekvő üzletágnak számítanak a magyarországi biztosítási piacon. Közel egy évtizede töretlen népszerűségük nem véletlen, egy 2014-es változtatás óta ugyanis az államtól visszaigényelhetjük éves befizetéseink 20 százalékát.
Bár a hosszabb távú célok ennél vélhetően ennél valamivel kevesebb embert motiválnak, a jegybank által közölt statisztikák szerint 2021-re a nyugdíjbiztosítások száma megközelítette a 420 ezret. Ezzel a hazánkban elérhető nyugdíjmegtakarítási formák közül a második legnépszerűbb.
Az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében publikált összesítés szerint a hagyományos nyugdíjbiztosítási szerződéseknél 19 500 forint volt az átlagos havi díjelőírás, ami évente 234 ezer forintot jelent.
A nyugdíjbiztosítás egyéb előnyöket is ígér Az állami támogatás értelemszerűen befizetéseink mértékétől függ. Az adójóváírás összege évi 130 000 forintban van maximalizálva, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.
A nyugdíjbiztosítás esetében ráadásul létezik egy „kiskapu”, aminek segítségével akkor is élhetünk a kedvezménnyel, ha az adott évben nem fizettünk SZJA-t. Mivel ugyanis megtakarításunk jogilag biztosításként van nyilvántartva, a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a biztosított tegyük fel KATA-s vállalkozó, vagy gyesen lévő anyuka, a szerződő ellenben fizet SZJA-t, akkor a szerződő jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a befizetések 20 százaléka a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.
Mennyi az annyi?
A Bankmonitor kiszámolta, hogy mekkora lejárati egyenlegre számíthatnak nyugdíjbiztosítással rendelkező magyarok 65 éves korukra, azzal az előfeltételezéssel, hogy 3%-os reálhozamot el tudnak érni. A mai értéken ennyi pénzre számíthatnak (a 20%-os adóvisszatérítést is figyelembe véve) annak függvényében, hogy hány évesen kötik meg a szerződést.
25 évesen kezdve: 22,4 millió Ft
30 évesen kezdve: 17,9 millió Ft
35 évesen kezdve: 14,1 millió Ft
40 évesen kezdve: 10,8 millió Ft
45 évesen kezdve: 8,0 millió Ft
50 évesen kezdve: 5,5 millió Ft
55 évesen kezdve: 3,4 millió Ft
A statisztikák szerint a magyarok jellemzően 40-50 éves kor között kezdenek megtakarításokat indítani. A Bankmonitor számításai szerint így reálisan számolhatnak azzal, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor kb. 8-11 millió forint lesz a számlájukon.
Rengetegen még most sem tesznek félre idős korukra Hiába a konstrukciók relatív népszerűsége, a 4 millió 700 ezer körüli foglalkoztatott túlnyomó többségének még nincsen semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. A legnépszerűbb az önkéntes nyugdíjpénztár, aminek a legutóbbi statisztika szerint 1,1 millió tagja volt, ezt követi a cikkünkben is taglalt nyugdíjbiztosítás, amivel alig több, mint 400 ezren rendelkeznek, illetve van még 100 ezer fő körüli szerződő, akiknek nyugdíj előtakarékossági számlája van. Összesen tehát nagyjából 1,6 millió ember él valamilyen nyugdíjmegtakarítási lehetőséggel. A 20%-os adóvisszatérés lehetőségén felül pedig (amivel egy kisebb vagyonnal mehetnek nyugdíjba) a jelenlegi gazdasági környezetben egy ilyen megtakarítás egyéb előnyei is felértékelődtek.
A nyugdíjbiztosítás alapból akkor éri meg, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Hátránya, hogy ez a többi biztosítási formánál nagyobb befektetést igényel, és ha idő előtt hozzányúlunk, jó eséllyel mínuszban jövünk ki belőle. A jelenlegi gazdasági környezetben pedig ezen funkciója különösen hangsúlyossá vált. Az elszálló infláció mellett ugyanis pénzünk értékének megóvása az ehhez hasonló megtakarítások egyik központi rendeltetésévé lépett elő. A leghangsúlyosabb szempont persze mindig az, hogy mekkora pénzhez is juthatunk egy ilyen konstrukcióból X év után.
Még mindig több, mint 3 millió magyar van tehát, aki nem tesz félre idős éveire. Nekik érdemes lehet minél előbb belevágniuk az öngondoskodás ezen formájában, ugyanis A várható élettartam javulása és a befizetésekkel való merev gazdálkodás, valamint a társadalom öregedése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a jelenlegi állami nyugdíjrendszert, így könnyen elképzelhető, hogy a most még aktív korúaknak már nem lesz képes kizárólagosan fedezni megélhetési költségeiket Címlapkép: Getty Images
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? A Pénzcentrum ezeknek járt utána.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjbiztosítások az egyik leginkább dinamikusan növekvő üzletágnak számítanak a magyarországi biztosítási piacon. Közel egy évtizede töretlen népszerűségük nem véletlen, egy 2014-es változtatás óta ugyanis az államtól visszaigényelhetjük éves befizetéseink 20 százalékát.
Bár a hosszabb távú célok ennél vélhetően ennél valamivel kevesebb embert motiválnak, a jegybank által közölt statisztikák szerint 2021-re a nyugdíjbiztosítások száma megközelítette a 420 ezret. Ezzel a hazánkban elérhető nyugdíjmegtakarítási formák közül a második legnépszerűbb.
Az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében publikált összesítés szerint a hagyományos nyugdíjbiztosítási szerződéseknél 19 500 forint volt az átlagos havi díjelőírás, ami évente 234 ezer forintot jelent.
A nyugdíjbiztosítás egyéb előnyöket is ígér Az állami támogatás értelemszerűen befizetéseink mértékétől függ. Az adójóváírás összege évi 130 000 forintban van maximalizálva, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.
A nyugdíjbiztosítás esetében ráadásul létezik egy „kiskapu”, aminek segítségével akkor is élhetünk a kedvezménnyel, ha az adott évben nem fizettünk SZJA-t. Mivel ugyanis megtakarításunk jogilag biztosításként van nyilvántartva, a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a biztosított tegyük fel KATA-s vállalkozó, vagy gyesen lévő anyuka, a szerződő ellenben fizet SZJA-t, akkor a szerződő jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a befizetések 20 százaléka a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.
Mennyi az annyi?
A Bankmonitor kiszámolta, hogy mekkora lejárati egyenlegre számíthatnak nyugdíjbiztosítással rendelkező magyarok 65 éves korukra, azzal az előfeltételezéssel, hogy 3%-os reálhozamot el tudnak érni. A mai értéken ennyi pénzre számíthatnak (a 20%-os adóvisszatérítést is figyelembe véve) annak függvényében, hogy hány évesen kötik meg a szerződést.
25 évesen kezdve: 22,4 millió Ft
30 évesen kezdve: 17,9 millió Ft
35 évesen kezdve: 14,1 millió Ft
40 évesen kezdve: 10,8 millió Ft
45 évesen kezdve: 8,0 millió Ft
50 évesen kezdve: 5,5 millió Ft
55 évesen kezdve: 3,4 millió Ft
A statisztikák szerint a magyarok jellemzően 40-50 éves kor között kezdenek megtakarításokat indítani. A Bankmonitor számításai szerint így reálisan számolhatnak azzal, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor kb. 8-11 millió forint lesz a számlájukon.
Rengetegen még most sem tesznek félre idős korukra Hiába a konstrukciók relatív népszerűsége, a 4 millió 700 ezer körüli foglalkoztatott túlnyomó többségének még nincsen semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. A legnépszerűbb az önkéntes nyugdíjpénztár, aminek a legutóbbi statisztika szerint 1,1 millió tagja volt, ezt követi a cikkünkben is taglalt nyugdíjbiztosítás, amivel alig több, mint 400 ezren rendelkeznek, illetve van még 100 ezer fő körüli szerződő, akiknek nyugdíj előtakarékossági számlája van. Összesen tehát nagyjából 1,6 millió ember él valamilyen nyugdíjmegtakarítási lehetőséggel. A 20%-os adóvisszatérés lehetőségén felül pedig (amivel egy kisebb vagyonnal mehetnek nyugdíjba) a jelenlegi gazdasági környezetben egy ilyen megtakarítás egyéb előnyei is felértékelődtek.
A nyugdíjbiztosítás alapból akkor éri meg, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Hátránya, hogy ez a többi biztosítási formánál nagyobb befektetést igényel, és ha idő előtt hozzányúlunk, jó eséllyel mínuszban jövünk ki belőle. A jelenlegi gazdasági környezetben pedig ezen funkciója különösen hangsúlyossá vált. Az elszálló infláció mellett ugyanis pénzünk értékének megóvása az ehhez hasonló megtakarítások egyik központi rendeltetésévé lépett elő. A leghangsúlyosabb szempont persze mindig az, hogy mekkora pénzhez is juthatunk egy ilyen konstrukcióból X év után.
Még mindig több, mint 3 millió magyar van tehát, aki nem tesz félre idős éveire. Nekik érdemes lehet minél előbb belevágniuk az öngondoskodás ezen formájában, ugyanis A várható élettartam javulása és a befizetésekkel való merev gazdálkodás, valamint a társadalom öregedése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a jelenlegi állami nyugdíjrendszert, így könnyen elképzelhető, hogy a most még aktív korúaknak már nem lesz képes kizárólagosan fedezni megélhetési költségeiket Címlapkép: Getty Images