Olaszországban élek.. na MAGYAROK ezt nézzétek meg, itt milyen árak vannak, és egyből ki akartok költözni ide!
Ezeket a termékeket a héten vásároltam Itáliában, Padovában.
2022.04.16. Szeretném felhívni a figyelmet a áfára, a termékek árára. Minden termék csúcsminőségű!
500 g tészta 60 cent ami kb 200 Ft.
Olivaolaj kb 1000 ft per liter. Sűrített paradicsom 680 gramm 60 cent 4% áfa kb 200 Ft. STB.
A bérminimum 1700 euro felé néz már Olaszországban. 1700 euroért nem nagyon mennek el ott dolgozni.
Egy soför 2300, 2500 eurót keres havonta.
50.64 euro végösszegből 3.52 euro az áfa! Ezt nem lehet tovább ragozni!
Az elmúlt évekhez hasonlóan jelenleg is sokan gondolkoznak azon, hogy a hazai álláskeresés buktatói helyett inkább külföldön próbálnak szerencsét. A legtöbben európai célpontot (a leggyakrabban Ausztria vagy Németország) választanak. A magasabb fizetés csábító lehet, de érdemes azért mérlegelni mielőtt belevágunk.
Hogy miért? Itthon hagyjuk családtagjainkat, szeretteinket, barátainkat, s hiába látogatunk haza időnként, könnyen megromolhatnak a korábban szorosnak hitt kapcsolatok. Kérdezzünk csak meg bárkit, aki huzamosabb ideje külhonban él és dolgozik.
Arra is érdemes felkészülni, hogy nem abban a munkakörben tudunk dolgozni, amiben itthon érvényesültünk. Ennek több oka is van. Egyrészt hiába van diplománk – az más kérdés, hogy elfogadják –e az adott országban – az esetek döntő többségében a ranglétra legaljáról kell elindulnia odakint, és sokkal tovább fog tartani eljutni egy vezetői pozícióig. Az is könnyen előfordulhat, hogy nem is tudunk elhelyezkedni abban a szakmában, amiben itthon dolgoztunk, amit tanultunk. Az esetek többségében inkább fizikai munkára keresnek külföldi munkaerőt, szellemi pozícióra kisebb eséllyel kapunk lehetőséget, hiszen azt az adott ország állampolgárai töltik majd be. Még ha ugyanolyan a képzettségünk, akkor sem anyanyelvünk az adott ország nyelve. Ezt el kell fogadnunk, ha tetszik, ha nem.
Hiába választunk európai országot, teljesen más kultúrába csöppenünk bele. Sokan azért gondolják meg magukat, és jönnek haza, mert a saját kultúránkat annyival jobban szeretik, és magukénak érzik, hogy nem szeretnék, ha a gyermekeik egy másikban nevelkednének. Szeretnék, ha ismernének minden olyan híres magyar költőt, írót, zenészt, akiket mi is ismerünk, akikről anno tanultunk. Fontosnak tartják azt, hogy tudják honnan jöttek, ismerjék a saját történelmüket.
És persze a piszkos anyagiak. A fizetés magasabb, mint az itthoni, ez tény, de ehhez magasabb árak is dukálnak. Az élelmiszer és a ruházkodás hasonló árban van, de azon kívül minden jóval drágább. A lakhatás, az orvosi kezelések és a különböző szolgáltatások. Egy fodrásznál vagy egy autószerelőnél hazai szemmel nézve elképesztő összegeket hagyhatunk ott, érdemes erről is megkérdezni a már kint élő barátokat, ismerősöket.,írja a manatwork.hu
Forrás
Ezeket a termékeket a héten vásároltam Itáliában, Padovában.
2022.04.16. Szeretném felhívni a figyelmet a áfára, a termékek árára. Minden termék csúcsminőségű!
500 g tészta 60 cent ami kb 200 Ft.
Olivaolaj kb 1000 ft per liter. Sűrített paradicsom 680 gramm 60 cent 4% áfa kb 200 Ft. STB.
A bérminimum 1700 euro felé néz már Olaszországban. 1700 euroért nem nagyon mennek el ott dolgozni.
Egy soför 2300, 2500 eurót keres havonta.
50.64 euro végösszegből 3.52 euro az áfa! Ezt nem lehet tovább ragozni!
Az elmúlt évekhez hasonlóan jelenleg is sokan gondolkoznak azon, hogy a hazai álláskeresés buktatói helyett inkább külföldön próbálnak szerencsét. A legtöbben európai célpontot (a leggyakrabban Ausztria vagy Németország) választanak. A magasabb fizetés csábító lehet, de érdemes azért mérlegelni mielőtt belevágunk.
Hogy miért? Itthon hagyjuk családtagjainkat, szeretteinket, barátainkat, s hiába látogatunk haza időnként, könnyen megromolhatnak a korábban szorosnak hitt kapcsolatok. Kérdezzünk csak meg bárkit, aki huzamosabb ideje külhonban él és dolgozik.
Arra is érdemes felkészülni, hogy nem abban a munkakörben tudunk dolgozni, amiben itthon érvényesültünk. Ennek több oka is van. Egyrészt hiába van diplománk – az más kérdés, hogy elfogadják –e az adott országban – az esetek döntő többségében a ranglétra legaljáról kell elindulnia odakint, és sokkal tovább fog tartani eljutni egy vezetői pozícióig. Az is könnyen előfordulhat, hogy nem is tudunk elhelyezkedni abban a szakmában, amiben itthon dolgoztunk, amit tanultunk. Az esetek többségében inkább fizikai munkára keresnek külföldi munkaerőt, szellemi pozícióra kisebb eséllyel kapunk lehetőséget, hiszen azt az adott ország állampolgárai töltik majd be. Még ha ugyanolyan a képzettségünk, akkor sem anyanyelvünk az adott ország nyelve. Ezt el kell fogadnunk, ha tetszik, ha nem.
Hiába választunk európai országot, teljesen más kultúrába csöppenünk bele. Sokan azért gondolják meg magukat, és jönnek haza, mert a saját kultúránkat annyival jobban szeretik, és magukénak érzik, hogy nem szeretnék, ha a gyermekeik egy másikban nevelkednének. Szeretnék, ha ismernének minden olyan híres magyar költőt, írót, zenészt, akiket mi is ismerünk, akikről anno tanultunk. Fontosnak tartják azt, hogy tudják honnan jöttek, ismerjék a saját történelmüket.
És persze a piszkos anyagiak. A fizetés magasabb, mint az itthoni, ez tény, de ehhez magasabb árak is dukálnak. Az élelmiszer és a ruházkodás hasonló árban van, de azon kívül minden jóval drágább. A lakhatás, az orvosi kezelések és a különböző szolgáltatások. Egy fodrásznál vagy egy autószerelőnél hazai szemmel nézve elképesztő összegeket hagyhatunk ott, érdemes erről is megkérdezni a már kint élő barátokat, ismerősöket.,írja a manatwork.hu
Forrás