Rossz hírek ! Magyarországnak vége! Óriási katasztrófa előtt állunk! Rendkívüli figyelmeztetés érkezett!
Hacsak nem történik súlyos trendforduló a demográfiai folyamatban, Magyarországnak katasztrófával kell számolnia, írja a Kalocsán szerkesztett német nyelvű portál.
Az ENSZ népességtudományi tanulmánya szerint 2100-ra már csak 6 millió ember él majd Magyarországon.
Az ENSZ tíz közép-kelet-európai országot vizsgált meg. A századfordulóra a térség 300 milliós népéből 2100-ra már csak 220 millió marad,írja a lovasistvan.hu
Szép kilátások: 6,7 milliós lakosság 2060-ra, vagy 8,7-es bevándorlókkal "tarkítva" - a cigány népességrobbanás idején A rendszerváltás óta több mint félmillióval csökkent Csonka-Magyarország népessége, és ez várhatóan a következő években is folytatódik. Egy újabb városnyi magyarral csökkent a lélekszám egy év alatt, így tavaly már több mint félmillióval kevesebben éltek Magyarországon, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ehhez nemcsak a tavalyi rekordmagas halálozási szám, hanem az alacsony születésszám is hozzájárult, a lélekszám 9 millió 823 ezerre esett tavaly.
Ugyan a halálozások kiugróan nagy száma minden bizonnyal nem tartós folyamat – az influenzajárvány és a nyári hőség hatása a statisztikai hivatal szerint –, de a születések száma sem nőtt érdemben, ami miatt a következő években is csökkenhet a népesség. A természetes fogyás az elmúlt években 35–40 ezer között ingadozott. A statisztikai hivatal népesség-előreszámítása szerint tizenöt év múlva már kevesebb mint 9,7 millióan laknak majd az országban, az évszázad közepére pedig 9,35 millióra csökken a lélekszám. 2070-re pedig már csaknem százezerrel leszünk 9 millió alatt. E becslés azonban optimistának tűnik, és a helyzetet rontja, hogy mostanra már nemcsak a halálozások száma viszonylag magas, miközben a születéseké alacsony, de kivándorlás is sújtja az országot. (Tavaly minden korábbinál többen, 33 ezren vándoroltak ki.) A KSH Népességtudományi Intézetének becslése sokkal pesszimistább képet fest. Kalkulációjuk alapján a népesség tavalyi, 2015-ös előreszámítása szerint 2060-ra a népesség száma közel 2 millió fővel fog csökkenni, miután nem lesz igazi áttörés a születésszámban.
Feltevésük szerint a bevándorlók száma egy évtizedes stagnálás után lassan emelkedni kezd ugyan – mert a stabilizálódó magyar gazdaságnak növekszik a munkaerőigénye –, majd a 2050-es évektől viszonylag magas szinten állandósul. Ezzel párhuzamosan az elvándorlás mértéke – az előbbihez hasonló okok miatt – enyhül, és a 2030-as évek közepétől viszonylag alacsony szinten stabilizálódik. Így a vándorlási egyenleg a 2030-as évek elejétől már pozitívvá válik, és a 2040-es évek végétől évi 7500 fős szinten marad. Mindezek eredményeként 2060-ban várhatóan 7 millió 900 ezer fő körül alakul az ország népessége.
Két alternatív modellt is készítettek. Az „alacsony hipotézis” feltételezései nem számolnak a bevándorlás növekedésével, miközben az elvándorlás sem mérséklődik olyan gyorsan. A stagnáló bevándorlás és a jelentős elvándorlás a 2040-es évek elejétől évi 7500 fős vándorlási veszteséget eredményez 2060-ig. „Ez abban az esetben következik be, ha az ország gazdasági helyzete nem javul számottevően” – hangsúlyozzák. E forgatókönyv szerint 6 millió 700 ezres népességet becsülnek 2060-ra. (Ezekben az adatokban ráadásul benne vannak a cigányok is, képzelhetjük, milyen lesz az arány addigra - a szerk.) A „magas hipotézis” az előzővel ellentétben jelentős mértékű gazdasági fejlődést feltételez, az utóbbi egy-két év kedvező folyamataiból kiindulva. Ennek eredményeképpen növekszik a bevándorlók száma, beleértve a "külföldön született magyarokat" is (gyalázatos módon, hiszen vélhetően nem a Kanadában született magyarokra, hanem az idegen megszállás alatt lévő országrészeink területén születettekre gondolnak; ez pedig nem külföld, közös hazánk egyik részéből a másikba költözni pedig nem ki- vagy bevándorlás, mint ahogyan a Vas megyéből Csongrádba költözés sem az - a szerk.), továbbá mérséklődik az elvándorlás.
Ha megvalósul ez a feltételezés, akkor a 2030-as évektől pozitívvá váló vándorlási egyenleg a 2040-es évek végére elérheti az évi plusz 17 500 főt. E "kedvező" forgatókönyv megvalósulása esetén a népességszám 8 millió 690 ezer fő lesz 2060-ra. Vagyis a népesség csökkenése a leginkább optimista várakozás alapján is megállíthatatlannak tűnik. Zoom A javulás sem segít A tavalyi termékenységi szint mellett száz nő 144 gyermeket hozna világra élete folyamán, hárommal többet, mint egy évvel korábban. Ez 2,1 százalékos termékenységnövekedést jelent, szemben a születésszám 0,2 százalékos emelkedésével (91 700 gyermek született). A különbséget az okozza, hogy a növekvő termékenység kevesebb szülőképes korú nőtől származik. A szülőképes korú nők száma ráadásul csökkenni fog a következő években. A 2015. évi termékenységi szint továbbra is messze elmarad attól a 210-es gyermekszámtól, amely a népesség reprodukcióját hosszú távon biztosítaná. (VG nyomán)
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
Hacsak nem történik súlyos trendforduló a demográfiai folyamatban, Magyarországnak katasztrófával kell számolnia, írja a Kalocsán szerkesztett német nyelvű portál.
Az ENSZ népességtudományi tanulmánya szerint 2100-ra már csak 6 millió ember él majd Magyarországon.
Az ENSZ tíz közép-kelet-európai országot vizsgált meg. A századfordulóra a térség 300 milliós népéből 2100-ra már csak 220 millió marad,írja a lovasistvan.hu
Szép kilátások: 6,7 milliós lakosság 2060-ra, vagy 8,7-es bevándorlókkal "tarkítva" - a cigány népességrobbanás idején A rendszerváltás óta több mint félmillióval csökkent Csonka-Magyarország népessége, és ez várhatóan a következő években is folytatódik. Egy újabb városnyi magyarral csökkent a lélekszám egy év alatt, így tavaly már több mint félmillióval kevesebben éltek Magyarországon, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ehhez nemcsak a tavalyi rekordmagas halálozási szám, hanem az alacsony születésszám is hozzájárult, a lélekszám 9 millió 823 ezerre esett tavaly.
Ugyan a halálozások kiugróan nagy száma minden bizonnyal nem tartós folyamat – az influenzajárvány és a nyári hőség hatása a statisztikai hivatal szerint –, de a születések száma sem nőtt érdemben, ami miatt a következő években is csökkenhet a népesség. A természetes fogyás az elmúlt években 35–40 ezer között ingadozott. A statisztikai hivatal népesség-előreszámítása szerint tizenöt év múlva már kevesebb mint 9,7 millióan laknak majd az országban, az évszázad közepére pedig 9,35 millióra csökken a lélekszám. 2070-re pedig már csaknem százezerrel leszünk 9 millió alatt. E becslés azonban optimistának tűnik, és a helyzetet rontja, hogy mostanra már nemcsak a halálozások száma viszonylag magas, miközben a születéseké alacsony, de kivándorlás is sújtja az országot. (Tavaly minden korábbinál többen, 33 ezren vándoroltak ki.) A KSH Népességtudományi Intézetének becslése sokkal pesszimistább képet fest. Kalkulációjuk alapján a népesség tavalyi, 2015-ös előreszámítása szerint 2060-ra a népesség száma közel 2 millió fővel fog csökkenni, miután nem lesz igazi áttörés a születésszámban.
Feltevésük szerint a bevándorlók száma egy évtizedes stagnálás után lassan emelkedni kezd ugyan – mert a stabilizálódó magyar gazdaságnak növekszik a munkaerőigénye –, majd a 2050-es évektől viszonylag magas szinten állandósul. Ezzel párhuzamosan az elvándorlás mértéke – az előbbihez hasonló okok miatt – enyhül, és a 2030-as évek közepétől viszonylag alacsony szinten stabilizálódik. Így a vándorlási egyenleg a 2030-as évek elejétől már pozitívvá válik, és a 2040-es évek végétől évi 7500 fős szinten marad. Mindezek eredményeként 2060-ban várhatóan 7 millió 900 ezer fő körül alakul az ország népessége.
Két alternatív modellt is készítettek. Az „alacsony hipotézis” feltételezései nem számolnak a bevándorlás növekedésével, miközben az elvándorlás sem mérséklődik olyan gyorsan. A stagnáló bevándorlás és a jelentős elvándorlás a 2040-es évek elejétől évi 7500 fős vándorlási veszteséget eredményez 2060-ig. „Ez abban az esetben következik be, ha az ország gazdasági helyzete nem javul számottevően” – hangsúlyozzák. E forgatókönyv szerint 6 millió 700 ezres népességet becsülnek 2060-ra. (Ezekben az adatokban ráadásul benne vannak a cigányok is, képzelhetjük, milyen lesz az arány addigra - a szerk.) A „magas hipotézis” az előzővel ellentétben jelentős mértékű gazdasági fejlődést feltételez, az utóbbi egy-két év kedvező folyamataiból kiindulva. Ennek eredményeképpen növekszik a bevándorlók száma, beleértve a "külföldön született magyarokat" is (gyalázatos módon, hiszen vélhetően nem a Kanadában született magyarokra, hanem az idegen megszállás alatt lévő országrészeink területén születettekre gondolnak; ez pedig nem külföld, közös hazánk egyik részéből a másikba költözni pedig nem ki- vagy bevándorlás, mint ahogyan a Vas megyéből Csongrádba költözés sem az - a szerk.), továbbá mérséklődik az elvándorlás.
Ha megvalósul ez a feltételezés, akkor a 2030-as évektől pozitívvá váló vándorlási egyenleg a 2040-es évek végére elérheti az évi plusz 17 500 főt. E "kedvező" forgatókönyv megvalósulása esetén a népességszám 8 millió 690 ezer fő lesz 2060-ra. Vagyis a népesség csökkenése a leginkább optimista várakozás alapján is megállíthatatlannak tűnik. Zoom A javulás sem segít A tavalyi termékenységi szint mellett száz nő 144 gyermeket hozna világra élete folyamán, hárommal többet, mint egy évvel korábban. Ez 2,1 százalékos termékenységnövekedést jelent, szemben a születésszám 0,2 százalékos emelkedésével (91 700 gyermek született). A különbséget az okozza, hogy a növekvő termékenység kevesebb szülőképes korú nőtől származik. A szülőképes korú nők száma ráadásul csökkenni fog a következő években. A 2015. évi termékenységi szint továbbra is messze elmarad attól a 210-es gyermekszámtól, amely a népesség reprodukcióját hosszú távon biztosítaná. (VG nyomán)
Forrás
Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!