Olyan katasztrófa vár a 40 FELETTIEKRE, amit talán SOHA nem tudnak kiheverni! !! Ha Ön is elmúlott 40, akkor erről érdemes minél előbb tájékozódnia, mert MOSTANTÓL van oka aggodalomra!
TV-ben, interneten, de a rádióban is, mellébeszélés nélkül közlik velünk a nyugdíjkatasztrófa súlyos részleteit!
A nyugdíj nem adomány a nyugdíjast nem kell eltartani a nyugdíjas több évtizedes munka után fizette a járulékokat volt sok aki csak fizetett és sose kapott vissza mert nem élte meg a nyugdíjas éveit az államnak felelősséggel kellene kezelni ezt a hatalmas összeget ami befolyik a közösbe és akkor kapna mindenki tisztességes nyugdíjat de ehhez az kellene hogy hozzáértő emberek kezelnék a kasszát !
A másik miből tegyen félre valaki? 2004-óta tagjai vagyunk a nagy EU-nak most 2022-öt írunk és a béreink nem érik el az uniós átlag negyedét az árak meg ugyan ott vannak mint Ausztriában akkor miből tegyenek félre? Nem a politikusok milliós fizetését kell emelni hanem akinek kevés a fizetése és megoldódik a nyugdíjkérdés de a mindenkori kormányok csak a nyugdíjkorhatárt akarják emelni lassan a munkahelyről a temetőbe visz az út ha igy folytatják sajnos!
A nyugdíjszámítás három részből áll:
– Nettó átlagfizetés
– Korrekció (valorizálásnak hívják, de ezt a szót legalább érted)
– Szolgálati idő
Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen. Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után.
Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben. Ezért korrigálják a jövedelmedet annak megfelelően, hogy melyik évben kaptad azt az összeget.
Megvan az átlagjövedelmed mai szintre hozva. De nagyon nem mindegy, hogy mennyit dolgoztál nyugdíjba vonulás előtt, vagyis még azt is nézni kell, hogy hány napot dolgoztál le a maximális napokból. Ez a szolgálati idő.
Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki elérte a korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt fel tud mutatni. (Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan. Viszont ha bár négy órában dolgoztál, de a minimálbér duplájáért, az nyolc órának számít, de minimálbérnek.
15 és 20 év szolgálati idő között résznyugdíjra vagy jogosult. Ha nincs meg a megfelelő szolgálati időd, vásárolhatsz magadnak maximum öt évet, de ennek ára a minimálbér 34%-a minden egyes hónapra. 15 év szolgálati idő alatt csak segélyt kaphatsz, résznyugdíjat sem.
Tehát: összeadják a szolgálati időket, attól is függően, hogy az adott évben mennyit dolgoztál. (Mondjuk fél évig munkanélküli voltál, akkor arra az évre csak fél évet számolnak be. Akkor is, ha végig dolgoztál, de csak minimálbéres négy órában voltál bejelentve.) A szolgálati időbe az 1988 előtti ledolgozott évek is beleszámítanak. 20 év szolgálati időnél a nettó átlagjövedelmed 53%-át kapod jelenleg. Utána évenként 2%-kal többet, majd 25 év szolgálati idő felett 36 évig 1%-kal többet, utána másféllel többet, negyven év felett pedig 2%-kal többet, egész 100%-ig. Vagyis 25 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlag nettód 63%-át kapod, 35 évnél 73%-át, 45 év után a 90%-át.
Ennyi az egész. Azonban erre a lóra ne fogadj sok pénzzel, mert biztos, hogy 25 év múlva nem lesz ilyen gáláns a nyugdíjrendszer.
Igazából már most is túl magasak ezek a százalékok, a demográfiai válság pedig még tovább rontja majd a helyzetet.
Forrás
TV-ben, interneten, de a rádióban is, mellébeszélés nélkül közlik velünk a nyugdíjkatasztrófa súlyos részleteit!
A nyugdíj nem adomány a nyugdíjast nem kell eltartani a nyugdíjas több évtizedes munka után fizette a járulékokat volt sok aki csak fizetett és sose kapott vissza mert nem élte meg a nyugdíjas éveit az államnak felelősséggel kellene kezelni ezt a hatalmas összeget ami befolyik a közösbe és akkor kapna mindenki tisztességes nyugdíjat de ehhez az kellene hogy hozzáértő emberek kezelnék a kasszát !
A másik miből tegyen félre valaki? 2004-óta tagjai vagyunk a nagy EU-nak most 2022-öt írunk és a béreink nem érik el az uniós átlag negyedét az árak meg ugyan ott vannak mint Ausztriában akkor miből tegyenek félre? Nem a politikusok milliós fizetését kell emelni hanem akinek kevés a fizetése és megoldódik a nyugdíjkérdés de a mindenkori kormányok csak a nyugdíjkorhatárt akarják emelni lassan a munkahelyről a temetőbe visz az út ha igy folytatják sajnos!
A nyugdíjszámítás három részből áll:
– Nettó átlagfizetés
– Korrekció (valorizálásnak hívják, de ezt a szót legalább érted)
– Szolgálati idő
Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen. Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után.
Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben. Ezért korrigálják a jövedelmedet annak megfelelően, hogy melyik évben kaptad azt az összeget.
Megvan az átlagjövedelmed mai szintre hozva. De nagyon nem mindegy, hogy mennyit dolgoztál nyugdíjba vonulás előtt, vagyis még azt is nézni kell, hogy hány napot dolgoztál le a maximális napokból. Ez a szolgálati idő.
Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki elérte a korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt fel tud mutatni. (Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan. Viszont ha bár négy órában dolgoztál, de a minimálbér duplájáért, az nyolc órának számít, de minimálbérnek.
15 és 20 év szolgálati idő között résznyugdíjra vagy jogosult. Ha nincs meg a megfelelő szolgálati időd, vásárolhatsz magadnak maximum öt évet, de ennek ára a minimálbér 34%-a minden egyes hónapra. 15 év szolgálati idő alatt csak segélyt kaphatsz, résznyugdíjat sem.
Tehát: összeadják a szolgálati időket, attól is függően, hogy az adott évben mennyit dolgoztál. (Mondjuk fél évig munkanélküli voltál, akkor arra az évre csak fél évet számolnak be. Akkor is, ha végig dolgoztál, de csak minimálbéres négy órában voltál bejelentve.) A szolgálati időbe az 1988 előtti ledolgozott évek is beleszámítanak. 20 év szolgálati időnél a nettó átlagjövedelmed 53%-át kapod jelenleg. Utána évenként 2%-kal többet, majd 25 év szolgálati idő felett 36 évig 1%-kal többet, utána másféllel többet, negyven év felett pedig 2%-kal többet, egész 100%-ig. Vagyis 25 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlag nettód 63%-át kapod, 35 évnél 73%-át, 45 év után a 90%-át.
Ennyi az egész. Azonban erre a lóra ne fogadj sok pénzzel, mert biztos, hogy 25 év múlva nem lesz ilyen gáláns a nyugdíjrendszer.
Igazából már most is túl magasak ezek a százalékok, a demográfiai válság pedig még tovább rontja majd a helyzetet.
Forrás