Nekiment a kormánynak a Lidl, a Tesco és társaik, íme a részletek
Úgy érzik, ki akarják őket szorítani a magyar piacról.
A Lidl és a Tesco panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi, a francia Auchan, az ír Penny Market és az osztrák Spar is – írja a 24.hu. A panasz lényege pedig ez:
A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel.
Emiatt felszólították az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe – tudta meg a portfolio.hu.
Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról
– fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
A Politico felvázolta azt is, hogy amennyiben az Európai Bizottság beavatkozna Magyarországon az érintett külföldiek mellett, akkor az úgy is felfogható lenne, hogy az uniós bürokrácia a nagy kiskereskedelmi szereplők mellé állna egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési nehézségekkel küzdenek és a magyar kormány az ország számos egyéb bajáért is rendre Brüsszelt okolja.
Forrás
Úgy érzik, ki akarják őket szorítani a magyar piacról.
A Lidl és a Tesco panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi, a francia Auchan, az ír Penny Market és az osztrák Spar is – írja a 24.hu. A panasz lényege pedig ez:
A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel.
Emiatt felszólították az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe – tudta meg a portfolio.hu.
Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról
– fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
A Politico felvázolta azt is, hogy amennyiben az Európai Bizottság beavatkozna Magyarországon az érintett külföldiek mellett, akkor az úgy is felfogható lenne, hogy az uniós bürokrácia a nagy kiskereskedelmi szereplők mellé állna egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési nehézségekkel küzdenek és a magyar kormány az ország számos egyéb bajáért is rendre Brüsszelt okolja.
Forrás