A villamos gázolta halálra a körúton bicikliző, páratlan tehetségű magyar színészt
A színész az a szakma, aminek van egy titka: meg lehet tanulni a mesterséget, de amitől nagy színész lesz valaki, az megtanulhatatlan és megfejthetetlen.
Huszár Zsolt hordozta ezt a titkot, elementáris tehetség volt – mondta az Origónak Lábán Katalin rendező, az RS9 Színház vezetője, a színész felfedezője.
A negyvenévesen tragikus körülmények között meghalt színész nem végzett főiskolát, a stúdiószínházban vették észre kivételes tehetségét, és onnantól egyenesen ment előre a pályán, a független és a kőszínházban is komoly sikereket ért el. Nagyon korán érte a felfoghatatlan és abszurd halál: 40 évesen közúti balesetben halt meg.
Egyszer próbálkozott bekerülni, de nem vették fel annak idején a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mégis generációja meghatározó színésze lett Huszár Zsolt. Ő erre így emlékezett:Másfél perc után kirúgtak, utána megsértődtem,(…) kicsit énekeltem, táncoltam, de nem vettem túl komolyan a felkészülést.”
Sokirányú tehetség volt, sportolt, elsősorban focizott, vívott, agyagozott, korábban szobrász szeretett volna lenni, majd a jogi egyetemre jelentkezett. Amikor ezekről kérdezték, azt válaszolta: “Ha azt mondanám, hogy mindenben középszerű vagyok, azt mondanád, hogy kishitűség, ha pedig úgy fogalmaznék, hogy mindenben tehetséges vagyok, nagyképűnek gondolnál.
Sok mindenben kipróbáltam magam, a színészet volt az, amiben sikerélményem volt”.Tehetségének magabiztos tudatában, egy napon mégis benyitott az RS9 Stúdiószínházba, Lábán Katalin igazgatóhoz, és kijelentette, hogy ő nagyon tehetséges, adjanak neki egy főszerepet. Ez nem egészen így ment, csatlakoznia kellett a workshopokhoz, bekapcsolódnia a stúdió munkáiba, és ott kiderült, hogyan tovább. Szerencséje lett: Gombrowicz Operetka című előadásának főszereplője kiesett, így ki kellett próbálni egy új szereplőt, Charme gróf szerepére. Ez a kísérlet volt Huszár Zsolt nagy berobbanása a stúdiószínházas körökben. Az előadásnak nagy sikere volt, Lengyelországból egy fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta Lábán Katalin ezért a darabért.
Elementáris színész volt Huszár Zsolt: jól beszélt, jól énekelt és jól táncolt, és mindehhez nagyon jó fizikai adottságai voltak.Ezek többnyire megtanulható dolgok, de pont ez a szakma az, aminek van egy titka: mi az, amitől nagy színész lesz valaki. Ez megtanulhatatlan, és ez a titok ott volt Zsoltban. Nem volt kérdés számomra, hogy ez a pálya az övé”- mondta az Origónak Lábán Katalin, aki a kezdetektől kísérte a pályáját, ott volt minden bemutatóján, egész életében anyai, támogató kapcsolatban maradt a színésszel.
Bemutatkozását követően, 1994-ben az RS9-ben főszerepek sorát kapta meg, majd elindult pályája.
Forrás
A színész az a szakma, aminek van egy titka: meg lehet tanulni a mesterséget, de amitől nagy színész lesz valaki, az megtanulhatatlan és megfejthetetlen.
Huszár Zsolt hordozta ezt a titkot, elementáris tehetség volt – mondta az Origónak Lábán Katalin rendező, az RS9 Színház vezetője, a színész felfedezője.
A negyvenévesen tragikus körülmények között meghalt színész nem végzett főiskolát, a stúdiószínházban vették észre kivételes tehetségét, és onnantól egyenesen ment előre a pályán, a független és a kőszínházban is komoly sikereket ért el. Nagyon korán érte a felfoghatatlan és abszurd halál: 40 évesen közúti balesetben halt meg.
Egyszer próbálkozott bekerülni, de nem vették fel annak idején a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mégis generációja meghatározó színésze lett Huszár Zsolt. Ő erre így emlékezett:Másfél perc után kirúgtak, utána megsértődtem,(…) kicsit énekeltem, táncoltam, de nem vettem túl komolyan a felkészülést.”
Sokirányú tehetség volt, sportolt, elsősorban focizott, vívott, agyagozott, korábban szobrász szeretett volna lenni, majd a jogi egyetemre jelentkezett. Amikor ezekről kérdezték, azt válaszolta: “Ha azt mondanám, hogy mindenben középszerű vagyok, azt mondanád, hogy kishitűség, ha pedig úgy fogalmaznék, hogy mindenben tehetséges vagyok, nagyképűnek gondolnál.
Sok mindenben kipróbáltam magam, a színészet volt az, amiben sikerélményem volt”.Tehetségének magabiztos tudatában, egy napon mégis benyitott az RS9 Stúdiószínházba, Lábán Katalin igazgatóhoz, és kijelentette, hogy ő nagyon tehetséges, adjanak neki egy főszerepet. Ez nem egészen így ment, csatlakoznia kellett a workshopokhoz, bekapcsolódnia a stúdió munkáiba, és ott kiderült, hogyan tovább. Szerencséje lett: Gombrowicz Operetka című előadásának főszereplője kiesett, így ki kellett próbálni egy új szereplőt, Charme gróf szerepére. Ez a kísérlet volt Huszár Zsolt nagy berobbanása a stúdiószínházas körökben. Az előadásnak nagy sikere volt, Lengyelországból egy fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta Lábán Katalin ezért a darabért.
Elementáris színész volt Huszár Zsolt: jól beszélt, jól énekelt és jól táncolt, és mindehhez nagyon jó fizikai adottságai voltak.Ezek többnyire megtanulható dolgok, de pont ez a szakma az, aminek van egy titka: mi az, amitől nagy színész lesz valaki. Ez megtanulhatatlan, és ez a titok ott volt Zsoltban. Nem volt kérdés számomra, hogy ez a pálya az övé”- mondta az Origónak Lábán Katalin, aki a kezdetektől kísérte a pályáját, ott volt minden bemutatóján, egész életében anyai, támogató kapcsolatban maradt a színésszel.
Bemutatkozását követően, 1994-ben az RS9-ben főszerepek sorát kapta meg, majd elindult pályája.
Forrás