Ez történt pontosan, a Vágó István halála előtti estén
„Elmúltam 60 éves – 14 éve, úgyhogy most már pihenni szeretnék.” Vágó István sosem panaszkodott, és nem vett vissza a tempóból. De ő talán már érezte, hogy valami baj van, pihennie kéne. Április 29-én tragikus hírre ébredt az ország: váratlanul elhunyt a legendás televíziós műsorvezető, az ország kvízmestere, a DK politikusa, Vágó István. 74 évesen otthonában érte a halál éjszaka. Barátait és kollégáit is rettenetesen megrázta a hír, hisz azóta többen is elmondták: semmi jele nem volt annak, hogy a magyar televíziózás egyik legnagyobb alakjának egészségügyi problémái lettek volna. Úgy tudjuk, éjjel rosszul lett, és felesége, Judit már hiába hívta a mentőket, nem tudtak rajta segíteni. Az özvegy összeomlott, megszólalni sem bír, hiszen 44 évet éltek együtt harmonikus házasságban. Fiuk, Péter van most mellette.
Felesége féltette őt
A kvízmester, úgy tűnt, fizikailag remek állapotban van, szellemileg pedig ugyanolyan friss volt, mint fénykorában. Halála előtt 12 órával még posztolt közösségi oldalán. Sokan azt gondolják, az elmúlt napokban talán különösen felizgatta magát. Ugyanis amíg műsorvezető volt, az egész ország imádta, ám amióta politikusnak állt, azóta rengeteg támadást is kapott. Felesége féltette is emiatt, de az elvei mellett mindig hajthatatlanul kiálló férjének esze ágában sem volt feladni ezt a hivatást – a sok gyalázkodó megjegyzés ellenére sem. Sőt, évekig úgy érezte, ez az igazán neki való pálya. Idén azonban már nem indult a DK elnökségi tagságáért, ott is azt mondta, pihenni szeretne, de ettől függetlenül közösségi oldalán továbbra is aktívan politizált.
Így telt a halála előtti este
Halála előtti napon is szívesen elfogadta a Politikai Ifjúsági Party meghívását egy beszélgetésre. A fiatalokkal könnyen megtalálta a hangot: viccelődött, és láthatóan remekül érezte magát. Igaz, élete utolsó nyilvános eseményén a hallgatóknak is megütötte a fülét, mikor azt mondta, most már pihenni szeretne. Ám a POLIP Egyesület elnöke, Németh Flóra Fanni azt mondja: így is alig akarta elhinni, hogy meghalt a kvízmester.
– Csütörtökön este volt a vendégünk. Édesapám jó barátja, és rajta keresztül végre sikerült elérnünk, hogy elfogadja a meghívásunkat. Nagyon jókedvű volt, jól érezte magát, semmi jelét nem láttuk, hogy bármi problémája lenne. A beszélgetést ugyan nem én moderáltam, de utána még eljött velünk egy kocsmakvízre, ahol jót beszélgettünk. Rettenetesen megrázott, amikor megtudtam, hogy másnap, péntek éjszaka meghalt. A fotósunkat, Murai Zsófiát is nagyon megérintette, hiszen ő csinálta róla az utolsó fotót. Nem tudunk arról, hogy bármilyen betegsége lett volna. Úgy váltunk el, hogy most a szkeptikus téma kimaradt, de legközelebb azzal folytatjuk. Viszont mindannyink emlékezetébe beleégett az utolsó mondta, amikor azt mondta: „Elmúltam 60 éves – 14 éve, úgyhogy most már pihenni szeretnék.”
Belehalnék, ha nem lenne semmi dolgom…
– Amióta az eszemet tudom, azóta foglalkoztatnak a közéleti témák – mesélte egyszer a Kiskegyednek. – Kvízműsorvezetőként nem adatott meg, hogy a nagy nyilvánosság előtt elmondjam, amit gondolok. Annak idején nekem úgy ért véget a televíziós pályafutásom, hogy kirúgtak. Jó ideig gondolkodtam azon, mit tegyek, majd elhatároztam, hogy nem szeretnék visszatérni a képernyőre, végre azt csinálhatom, amit nagyon szeretek. Judit eleinte próbált lebeszélni a politikusi pályáról, arról meg még inkább, hogy a XII. kerületben induljak önkormányzati képviselőként, hiszen a mi kerületünkben más a közéleti hangulat, mint amit én gondolok. Persze vannak támogatóim is, akik odajönnek hozzám az utcán, barátságosan megszólítanak és biztatnak. De gyakori, hogy sokszor nagy szisszenést hallok, ha elhaladnak mellettem. Többször beszóltak, egyszer egy férfi rám kiabált, hogy ebből a telekből nem eszel… Hazug dolgokkal is vádoltak, de megtettem a megfelelő jogi lépéseket. Feleségem is idővel belátta, hogy nem tud ettől a hivatástól eltéríteni. Abba belehalnék, ha itthon ülnék, és nem lenne dolgom. Barátaim is féltenek. Többen is mondták, hogy nem értenek, miért nem élvezem csendesen, nyugodtan a nyugdíjas éveimet. De az nem nekem való, hogy a fotelomban, mamuszban tétlenül itthon ücsörögjek.
Forrás
„Elmúltam 60 éves – 14 éve, úgyhogy most már pihenni szeretnék.” Vágó István sosem panaszkodott, és nem vett vissza a tempóból. De ő talán már érezte, hogy valami baj van, pihennie kéne. Április 29-én tragikus hírre ébredt az ország: váratlanul elhunyt a legendás televíziós műsorvezető, az ország kvízmestere, a DK politikusa, Vágó István. 74 évesen otthonában érte a halál éjszaka. Barátait és kollégáit is rettenetesen megrázta a hír, hisz azóta többen is elmondták: semmi jele nem volt annak, hogy a magyar televíziózás egyik legnagyobb alakjának egészségügyi problémái lettek volna. Úgy tudjuk, éjjel rosszul lett, és felesége, Judit már hiába hívta a mentőket, nem tudtak rajta segíteni. Az özvegy összeomlott, megszólalni sem bír, hiszen 44 évet éltek együtt harmonikus házasságban. Fiuk, Péter van most mellette.
Felesége féltette őt
A kvízmester, úgy tűnt, fizikailag remek állapotban van, szellemileg pedig ugyanolyan friss volt, mint fénykorában. Halála előtt 12 órával még posztolt közösségi oldalán. Sokan azt gondolják, az elmúlt napokban talán különösen felizgatta magát. Ugyanis amíg műsorvezető volt, az egész ország imádta, ám amióta politikusnak állt, azóta rengeteg támadást is kapott. Felesége féltette is emiatt, de az elvei mellett mindig hajthatatlanul kiálló férjének esze ágában sem volt feladni ezt a hivatást – a sok gyalázkodó megjegyzés ellenére sem. Sőt, évekig úgy érezte, ez az igazán neki való pálya. Idén azonban már nem indult a DK elnökségi tagságáért, ott is azt mondta, pihenni szeretne, de ettől függetlenül közösségi oldalán továbbra is aktívan politizált.
Így telt a halála előtti este
Halála előtti napon is szívesen elfogadta a Politikai Ifjúsági Party meghívását egy beszélgetésre. A fiatalokkal könnyen megtalálta a hangot: viccelődött, és láthatóan remekül érezte magát. Igaz, élete utolsó nyilvános eseményén a hallgatóknak is megütötte a fülét, mikor azt mondta, most már pihenni szeretne. Ám a POLIP Egyesület elnöke, Németh Flóra Fanni azt mondja: így is alig akarta elhinni, hogy meghalt a kvízmester.
– Csütörtökön este volt a vendégünk. Édesapám jó barátja, és rajta keresztül végre sikerült elérnünk, hogy elfogadja a meghívásunkat. Nagyon jókedvű volt, jól érezte magát, semmi jelét nem láttuk, hogy bármi problémája lenne. A beszélgetést ugyan nem én moderáltam, de utána még eljött velünk egy kocsmakvízre, ahol jót beszélgettünk. Rettenetesen megrázott, amikor megtudtam, hogy másnap, péntek éjszaka meghalt. A fotósunkat, Murai Zsófiát is nagyon megérintette, hiszen ő csinálta róla az utolsó fotót. Nem tudunk arról, hogy bármilyen betegsége lett volna. Úgy váltunk el, hogy most a szkeptikus téma kimaradt, de legközelebb azzal folytatjuk. Viszont mindannyink emlékezetébe beleégett az utolsó mondta, amikor azt mondta: „Elmúltam 60 éves – 14 éve, úgyhogy most már pihenni szeretnék.”
Belehalnék, ha nem lenne semmi dolgom…
– Amióta az eszemet tudom, azóta foglalkoztatnak a közéleti témák – mesélte egyszer a Kiskegyednek. – Kvízműsorvezetőként nem adatott meg, hogy a nagy nyilvánosság előtt elmondjam, amit gondolok. Annak idején nekem úgy ért véget a televíziós pályafutásom, hogy kirúgtak. Jó ideig gondolkodtam azon, mit tegyek, majd elhatároztam, hogy nem szeretnék visszatérni a képernyőre, végre azt csinálhatom, amit nagyon szeretek. Judit eleinte próbált lebeszélni a politikusi pályáról, arról meg még inkább, hogy a XII. kerületben induljak önkormányzati képviselőként, hiszen a mi kerületünkben más a közéleti hangulat, mint amit én gondolok. Persze vannak támogatóim is, akik odajönnek hozzám az utcán, barátságosan megszólítanak és biztatnak. De gyakori, hogy sokszor nagy szisszenést hallok, ha elhaladnak mellettem. Többször beszóltak, egyszer egy férfi rám kiabált, hogy ebből a telekből nem eszel… Hazug dolgokkal is vádoltak, de megtettem a megfelelő jogi lépéseket. Feleségem is idővel belátta, hogy nem tud ettől a hivatástól eltéríteni. Abba belehalnék, ha itthon ülnék, és nem lenne dolgom. Barátaim is féltenek. Többen is mondták, hogy nem értenek, miért nem élvezem csendesen, nyugodtan a nyugdíjas éveimet. De az nem nekem való, hogy a fotelomban, mamuszban tétlenül itthon ücsörögjek.
Forrás