Rendkívüli bejelentés – ITT a kormány újabb döntése, most kiderültek a részletek!
Az árfigyelő adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást – fogalmazott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd közleményükben kitértek a rendszer részleteire is, ami 2023. július 1-jétől indul. A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben.
A tárca úgy kezdi közleményét, hogy a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.
A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését. A kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket
– fogalmaznak, majd úgy folytatják: annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött.
júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött.
Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében idén márciusban közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.
Az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:
1. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
Az árfigyelő adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást – fogalmazott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd közleményükben kitértek a rendszer részleteire is, ami 2023. július 1-jétől indul. A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben.
A tárca úgy kezdi közleményét, hogy a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.
A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését. A kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket
– fogalmaznak, majd úgy folytatják: annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött.
júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött.
Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében idén márciusban közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.
Az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:
1. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
2. A szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, melynek fő tevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében 4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem megjelöléssel feltüntetett tevékenység.
1. Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
1. Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
2. Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, többek közt: sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.
3. A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor.
4. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.
1. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
1. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
2. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.
Átláthatóság és így összehasonlíthatóság
A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását.
„Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást” – írják közleményükben.
A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.
„A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben” – zárja a tárca a közleményt.
Átláthatóság és így összehasonlíthatóság
A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását.
„Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást” – írják közleményükben.
A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.
„A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben” – zárja a tárca a közleményt.