Hivatalosan is bejelentették – 2023 Július 1-től ezt a szigorítást vezetik be Magyarországon!
Július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit adtak el. Az adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kerülnek (NTAK), de látni fogja azokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is. Mindez a digitalizáció korában nem tűnik lehetetlen feladatnak, de ahogy a legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője a Telexnek elmesélte, a gyakorlatban mindez szinte lehetetlen. Vajon lehet-e kiskapu, ha egy lángosozó zárt körű rendezvénnyé alakítja magát, ahova csak meghívóval lehet bemenni?
„Képzelje el, hogy déli 12 és 2 között, amikor fut a ház, a kezem zsíros, vizes, olajos, az egyikkel sütöm a halat, a másikkal veszem elő a krumplit, beszaladok a raktárba, próbálom a telefonos rendeléseket is kezelni, két sütésenként át kell szűrnöm a zsiradékot, és közben valós idejű adatokat kellene pötyögnöm valami informatikai eszközön. Nem túlzok, olykor 55-60 fokban” – fakadt ki a Telexnek Zsuffa Péter, a Legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője egy közelgő új szabályozásról. Július 1-jétől ugyanis valós idejű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a büféknek is a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) arról, hogy miből mennyit adnak el.
Az új adatközlés
Mint az NTAK honlapja is jelzi, a hatályos jogszabályok alapján a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is regisztrálni kell. Számukra a kötelező adatszolgáltatás július 1-jétől indul. Egyébként már ez is halasztások eredménye, eredetileg ugyanis tavalyi, majd idén januári volt a tervezett rajt.
Ekkortól mindenesetre már a vendéglátósok is csak az NTAK adatszolgáltatásra alkalmas szoftvereivel értékesíthetik a termékeiket. Ezek közül van egy ingyenes, a VENDÉGEM szoftver, amelyet már próbálnak a vendéglátósok tanulni, és amely alkalmas az automatikus NTAK-adatküldésre.
Az intézkedést azzal indokolják, hogy a statisztikai adatok alapján jobban láthatóvá válik a turisztikai térségek, települések teljesítménye, és a naprakész információk alapján lehet fejleszteni az ágazatot. Nem utolsó szempont természetesen a turisztikai ágazat fehérítése sem.
Az adatszolgáltatási kötelezettség alól csak három kivétel van: a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhelyek,
rendezvényi (fesztivál) étkeztetés,
illetve a mozgó vendéglátóhely (büfékocsi).
Rajtuk kívül azonban minden étterem, büfé, cukrászda, kávézó, italbolt, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem számára kötelező a regisztráció, a termékkínálat rögzítése, majd a valós idejű adatszolgáltatás. Az adatokat az adóhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a helyi önkormányzatok is láthatják, de személyes adatok nem jutnak el a hatóságokhoz, vagyis az nem derül ki, ha valaki egy italboltban május 24-én megivott egy kisfröccsöt, amit 11 unikummal kísért le.
„Nem véletlen, hogy a hazai lángososok, halsütők már a betanulási időszakban is nagyon idegesek, mindenki próbál telefonálni, értelmezni a kérdéseket.”
Pár büféssel, hot dogossal mi is beszéltünk. Ilyen kérdéseket hallottunk például:
- Mi van akkor, ha nincs net? A bérlemények esetében a kiszolgáltatottság nagy, az üzemeltetőn kívül álló okok miatt is lehet internetes zavar, ilyenkor zárva kell tartani? (A pénztárgépek meghibásodásának esetére adott protokoll van, azaz az értékesítés folytatható nyugtatömbbel, de itt még nem tudni, mi a helyzet.)
- Minek minősülnek az állandó koncerthelyeken működő büfések, hot dogosok: ők mozgóárusok, fesztiválos kereskedők, vagy mivel hosszabb távon vannak jelen egy adott helyen, már van kötelező adatszolgáltatásuk?
- Egy vasúti pályaudvar büféjének igen nagy a termékpalettája, az üdítők, sörök, szendvicsek, mogyorók és ropik rendszerében elég életszerűtlennek tűnik egy akár több száz tételt tartalmazó menürendszert kezelni.
- Nem egyszerű a gyors kiszolgálást igénylők helyzete sem. Egy kis vidéki focistadion mellett található kocsma vagy büfé üzemeltetőjének mindenre van ideje általában, kivéve a meccsszünet 15 percét, amikor pillanatok alatt kell kiszolgálni adott esetben több száz embert. Ő lehet rendezvényes úgy is, ha amúgy a rendezvényeken kívül is nyitva tart a kocsma?
- Vajon kiskapu-e a zárt körű rendezvény? Mert akkor a lángososba majd csak meghívással lehet bejönni rendelni. „Ez formailag lazán megoldható, mert beszól a vendég a kerítésen, hogy mi a neve, és én már nevén szólítva meghívom a zárt körű rendezvényemre, ahol kedvére rendelhet, sőt haza is viheti a lángost.”
- Mi történik egy amúgy rendes nyitvatartással működő vendéglőben az esküvők vagy más más zárt körű családi rendezvény során, ami ugye szűk kör számára biztosított rendezvény. Itt is valós időben kell majd számítógépezni? Vagyis a hely vagy az esemény alapján beszélhetünk rendezvényekről?
Az NTAK oldala azt írja, hogy a sajtó a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kérdezhet. Ezt mi meg is tettük, amennyiben kapunk is válaszokat, ismertetjük azokat. Könnyen lehet, hogy a jogalkotónak és a jogalkalmazónak ezek triviális kérdések, de az általunk elért büféseket most ilyenek foglalkoztatják.
Nagy a ramazúri
Mindenesetre van, aki szerint a vendéglátásban égszakadás-földindulás készül. Az adminisztrációra eltérően lehet reagálni: lesz, aki bezár, mert már nem bírja, más csökkenti a kínálatot, hogy egyszerűsítse az adminisztrációt, más pedig majd kiírja majd, hogy elnézést, de ezért lett lassabb a kiszolgálás írják.
Még az is egyszerűbb lenne, ha a mindenki által használt „pincércetliket”, amin megvannak a rendelések, elég lenne utólag lekönyvelni, de a rendszer real time adatokat kér, szinkronban a kasszával.
Zsuffa Péter azt mondja, minden munkafolyamatra egyedül van, és a célja az, hogy a lehető legtöbbet kihozza az összetevőkből, profi és udvarias kiszolgálással. „Ez az új követelmény azonban az eredményesség, a színvonal, a kiszolgálási minőség, illetve a hatékonyság romlását eredményezi. Egyszerűen nem lesz lehetőségem odatenni magam 100 százalékban, hanem majd adatokat szolgáltatok helyette.”
Forrás
Július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit adtak el. Az adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kerülnek (NTAK), de látni fogja azokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is. Mindez a digitalizáció korában nem tűnik lehetetlen feladatnak, de ahogy a legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője a Telexnek elmesélte, a gyakorlatban mindez szinte lehetetlen. Vajon lehet-e kiskapu, ha egy lángosozó zárt körű rendezvénnyé alakítja magát, ahova csak meghívóval lehet bemenni?
„Képzelje el, hogy déli 12 és 2 között, amikor fut a ház, a kezem zsíros, vizes, olajos, az egyikkel sütöm a halat, a másikkal veszem elő a krumplit, beszaladok a raktárba, próbálom a telefonos rendeléseket is kezelni, két sütésenként át kell szűrnöm a zsiradékot, és közben valós idejű adatokat kellene pötyögnöm valami informatikai eszközön. Nem túlzok, olykor 55-60 fokban” – fakadt ki a Telexnek Zsuffa Péter, a Legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője egy közelgő új szabályozásról. Július 1-jétől ugyanis valós idejű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a büféknek is a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) arról, hogy miből mennyit adnak el.
Az új adatközlés
Mint az NTAK honlapja is jelzi, a hatályos jogszabályok alapján a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is regisztrálni kell. Számukra a kötelező adatszolgáltatás július 1-jétől indul. Egyébként már ez is halasztások eredménye, eredetileg ugyanis tavalyi, majd idén januári volt a tervezett rajt.
Ekkortól mindenesetre már a vendéglátósok is csak az NTAK adatszolgáltatásra alkalmas szoftvereivel értékesíthetik a termékeiket. Ezek közül van egy ingyenes, a VENDÉGEM szoftver, amelyet már próbálnak a vendéglátósok tanulni, és amely alkalmas az automatikus NTAK-adatküldésre.
Az intézkedést azzal indokolják, hogy a statisztikai adatok alapján jobban láthatóvá válik a turisztikai térségek, települések teljesítménye, és a naprakész információk alapján lehet fejleszteni az ágazatot. Nem utolsó szempont természetesen a turisztikai ágazat fehérítése sem.
Az adatszolgáltatási kötelezettség alól csak három kivétel van: a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhelyek,
rendezvényi (fesztivál) étkeztetés,
illetve a mozgó vendéglátóhely (büfékocsi).
Rajtuk kívül azonban minden étterem, büfé, cukrászda, kávézó, italbolt, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem számára kötelező a regisztráció, a termékkínálat rögzítése, majd a valós idejű adatszolgáltatás. Az adatokat az adóhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a helyi önkormányzatok is láthatják, de személyes adatok nem jutnak el a hatóságokhoz, vagyis az nem derül ki, ha valaki egy italboltban május 24-én megivott egy kisfröccsöt, amit 11 unikummal kísért le.
„Nem véletlen, hogy a hazai lángososok, halsütők már a betanulási időszakban is nagyon idegesek, mindenki próbál telefonálni, értelmezni a kérdéseket.”
Pár büféssel, hot dogossal mi is beszéltünk. Ilyen kérdéseket hallottunk például:
- Mi van akkor, ha nincs net? A bérlemények esetében a kiszolgáltatottság nagy, az üzemeltetőn kívül álló okok miatt is lehet internetes zavar, ilyenkor zárva kell tartani? (A pénztárgépek meghibásodásának esetére adott protokoll van, azaz az értékesítés folytatható nyugtatömbbel, de itt még nem tudni, mi a helyzet.)
- Minek minősülnek az állandó koncerthelyeken működő büfések, hot dogosok: ők mozgóárusok, fesztiválos kereskedők, vagy mivel hosszabb távon vannak jelen egy adott helyen, már van kötelező adatszolgáltatásuk?
- Egy vasúti pályaudvar büféjének igen nagy a termékpalettája, az üdítők, sörök, szendvicsek, mogyorók és ropik rendszerében elég életszerűtlennek tűnik egy akár több száz tételt tartalmazó menürendszert kezelni.
- Nem egyszerű a gyors kiszolgálást igénylők helyzete sem. Egy kis vidéki focistadion mellett található kocsma vagy büfé üzemeltetőjének mindenre van ideje általában, kivéve a meccsszünet 15 percét, amikor pillanatok alatt kell kiszolgálni adott esetben több száz embert. Ő lehet rendezvényes úgy is, ha amúgy a rendezvényeken kívül is nyitva tart a kocsma?
- Vajon kiskapu-e a zárt körű rendezvény? Mert akkor a lángososba majd csak meghívással lehet bejönni rendelni. „Ez formailag lazán megoldható, mert beszól a vendég a kerítésen, hogy mi a neve, és én már nevén szólítva meghívom a zárt körű rendezvényemre, ahol kedvére rendelhet, sőt haza is viheti a lángost.”
- Mi történik egy amúgy rendes nyitvatartással működő vendéglőben az esküvők vagy más más zárt körű családi rendezvény során, ami ugye szűk kör számára biztosított rendezvény. Itt is valós időben kell majd számítógépezni? Vagyis a hely vagy az esemény alapján beszélhetünk rendezvényekről?
Az NTAK oldala azt írja, hogy a sajtó a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kérdezhet. Ezt mi meg is tettük, amennyiben kapunk is válaszokat, ismertetjük azokat. Könnyen lehet, hogy a jogalkotónak és a jogalkalmazónak ezek triviális kérdések, de az általunk elért büféseket most ilyenek foglalkoztatják.
Nagy a ramazúri
Mindenesetre van, aki szerint a vendéglátásban égszakadás-földindulás készül. Az adminisztrációra eltérően lehet reagálni: lesz, aki bezár, mert már nem bírja, más csökkenti a kínálatot, hogy egyszerűsítse az adminisztrációt, más pedig majd kiírja majd, hogy elnézést, de ezért lett lassabb a kiszolgálás írják.
Még az is egyszerűbb lenne, ha a mindenki által használt „pincércetliket”, amin megvannak a rendelések, elég lenne utólag lekönyvelni, de a rendszer real time adatokat kér, szinkronban a kasszával.
Zsuffa Péter azt mondja, minden munkafolyamatra egyedül van, és a célja az, hogy a lehető legtöbbet kihozza az összetevőkből, profi és udvarias kiszolgálással. „Ez az új követelmény azonban az eredményesség, a színvonal, a kiszolgálási minőség, illetve a hatékonyság romlását eredményezi. Egyszerűen nem lesz lehetőségem odatenni magam 100 százalékban, hanem majd adatokat szolgáltatok helyette.”
Forrás