Rutinműtétnek indult, belehalt a magyar rádió legendája -ÍME
41 évig, a haláláig dolgozott a Magyar Rádióban. A Kossuth-adó szignálját is ő írta. Aztán csupán 65 évesen, egy rutinműtét közben aludt el örökre Tamássy Zdenko. A nagyszerű művész, aki záznál is több filmzenét írt. 1921 szeptemberében született, egy nagy szerelem gyümölcseként. Az édesanyja, Ilosvay Rózsi, az ünnepelt fiatal színésznő volt, az édesapja pedig Tamássy Pál, aki zeneszerzőként szerzett nevet magának. Hamar elvesztette édesapját, de korán kiderült, ő is a zenére született. Zongorázni tanult, megismerkedett az ütőhangszerek világával, és egyenes út vezetett a Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolára. Kiugró tehetségként tekintettek rá, és a II. világháború után, 1946-ban, 25 évesen igent mondott a Magyar Rádió hívásának. Élete végéig ott alkotott. Vezette a zenei osztályt, később ő lett a könnyűzenei osztály lektora, a sanzon és táncdal-bizottság elnöke.
Ő hangszerelte a Kossuth Rádió szignálját is. A Kossuth-nótát érezte oda illőnek és az „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza” dalrészletre meg is írta a szignált. A dallam pedig összenőtt a rádióadóval. Ő írta a Hannibál tanár úr, a Régi idők focija, a Szeleburdi család, a Palacsintás király vagy éppen a Kántor című bűnügyi sorozat zenéjét is. Nem csoda, hogy 1966-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Tamássy Zdenko 1987 júniusában a korabeli lapok szerint egy rutinműtétre ment kórházba és az operáció közben vesztette életét.
Csak 65 éves volt. Azt írták, pont akkor hunyt el, amikor a rádióban felvételről a ment a Minden hangra emlékezem című műsora. A halála mindenkit megdöbbentett, és sokan mentek ki a Farkasréti temetőbe, ahol az imádott felesége is ott állt a sírnál.
Forrás
41 évig, a haláláig dolgozott a Magyar Rádióban. A Kossuth-adó szignálját is ő írta. Aztán csupán 65 évesen, egy rutinműtét közben aludt el örökre Tamássy Zdenko. A nagyszerű művész, aki záznál is több filmzenét írt. 1921 szeptemberében született, egy nagy szerelem gyümölcseként. Az édesanyja, Ilosvay Rózsi, az ünnepelt fiatal színésznő volt, az édesapja pedig Tamássy Pál, aki zeneszerzőként szerzett nevet magának. Hamar elvesztette édesapját, de korán kiderült, ő is a zenére született. Zongorázni tanult, megismerkedett az ütőhangszerek világával, és egyenes út vezetett a Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolára. Kiugró tehetségként tekintettek rá, és a II. világháború után, 1946-ban, 25 évesen igent mondott a Magyar Rádió hívásának. Élete végéig ott alkotott. Vezette a zenei osztályt, később ő lett a könnyűzenei osztály lektora, a sanzon és táncdal-bizottság elnöke.
Ő hangszerelte a Kossuth Rádió szignálját is. A Kossuth-nótát érezte oda illőnek és az „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza” dalrészletre meg is írta a szignált. A dallam pedig összenőtt a rádióadóval. Ő írta a Hannibál tanár úr, a Régi idők focija, a Szeleburdi család, a Palacsintás király vagy éppen a Kántor című bűnügyi sorozat zenéjét is. Nem csoda, hogy 1966-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Tamássy Zdenko 1987 júniusában a korabeli lapok szerint egy rutinműtétre ment kórházba és az operáció közben vesztette életét.
Csak 65 éves volt. Azt írták, pont akkor hunyt el, amikor a rádióban felvételről a ment a Minden hangra emlékezem című műsora. A halála mindenkit megdöbbentett, és sokan mentek ki a Farkasréti temetőbe, ahol az imádott felesége is ott állt a sírnál.
Forrás