Hatalmas veszteség érte az országot - Meghalt Reményi József
Hetvennégy éves korában pénteken hajnalban váratlanul elhunyt Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő - tudatta honlapján a Litera irodalmi portál, amelynek állandó szerzője volt.
Mint írták, Reményi József Tamás 1949-ben született Debrecenben. A Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig. A Magyar Rádió Első közlés című versműsorát 1999-től kilenc éven át szerkesztette, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. A Sziveri János Társaság elnöke volt 1997-től.
Reményi József Tamásnak 1973 óta folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben.
Az irodalmi tárgyú írásokból kisebb válogatást jelentetett meg az Orpheusz Kiadó (Sinistrától Ibusárig, 1998), majd a Kortárs Kiadó (Zsurnál, 2007).
Irodalomtörténészi munkái közül a Tarján Tamással közösen írt könyvei a legfőbbek (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyancsak Tarján Tamással hatkötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adott közre, köztük van az Írtok ti így?, a Mindent hét lapra és a Babérköszörű.
Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát, Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.
Munkásságát 1998-ban Pro Literatura-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2019-ben Komlós Aladár-díjjal ismerték el.
Felidézték, hogy Reményi József Tamás a kezdetektől a Litera szerzője volt és állandó résztvevője a Nyitott Műhelyben 2008 óta zajló beszélgetéssorozatnak, az Előhívásnak. 2019-ben volt olvasható a Literán Darvasi Ferenc vele készült ötrészes életútinterjúja.
"Sokunknak mérce volt, mértékadó kritikus, hibátlan ízléssel, akinek ítéleteiben maradéktalanul megbízhattunk. Talán az utolsó mohikán volt az irodalmi élet beszűkült színpadán, aki irodalmárként, szerkesztőként és kritikusként fenntartotta az irodalom ethoszát, azt az alázatos, a megszületett művet, a teljesítményt maradéktalanul tisztelő attitűdöt, aminek lassan, akárhonnan nézzük, vége van" - emlékezett Reményi József Tamásra a Litera főszerkesztője, Keresztury Tibor az irodalmi portálon.
Forrás
Hetvennégy éves korában pénteken hajnalban váratlanul elhunyt Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő - tudatta honlapján a Litera irodalmi portál, amelynek állandó szerzője volt.
Mint írták, Reményi József Tamás 1949-ben született Debrecenben. A Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig. A Magyar Rádió Első közlés című versműsorát 1999-től kilenc éven át szerkesztette, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. A Sziveri János Társaság elnöke volt 1997-től.
Reményi József Tamásnak 1973 óta folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben.
Irodalomtörténészi munkái közül a Tarján Tamással közösen írt könyvei a legfőbbek (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyancsak Tarján Tamással hatkötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adott közre, köztük van az Írtok ti így?, a Mindent hét lapra és a Babérköszörű.
Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát, Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.
Munkásságát 1998-ban Pro Literatura-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2019-ben Komlós Aladár-díjjal ismerték el.
Felidézték, hogy Reményi József Tamás a kezdetektől a Litera szerzője volt és állandó résztvevője a Nyitott Műhelyben 2008 óta zajló beszélgetéssorozatnak, az Előhívásnak. 2019-ben volt olvasható a Literán Darvasi Ferenc vele készült ötrészes életútinterjúja.
"Sokunknak mérce volt, mértékadó kritikus, hibátlan ízléssel, akinek ítéleteiben maradéktalanul megbízhattunk. Talán az utolsó mohikán volt az irodalmi élet beszűkült színpadán, aki irodalmárként, szerkesztőként és kritikusként fenntartotta az irodalom ethoszát, azt az alázatos, a megszületett művet, a teljesítményt maradéktalanul tisztelő attitűdöt, aminek lassan, akárhonnan nézzük, vége van" - emlékezett Reményi József Tamásra a Litera főszerkesztője, Keresztury Tibor az irodalmi portálon.
Forrás