Botrány:Sulyok Tamásnak le kell mondania, ha igaz az, amit állítanak
A köztársasági elnök édesapja, Sulyok László 1944-ben, pár nappal azután, hogy Székesfehérvár zsidó származású lakosait összegyűjtötték és elhurcolták, kérelemmel fordult a város polgármesteréhez.
A Magyar Nemzeti Szocialista Párt szervezete nevében (amelynek megyei vezetője volt)
az elhurcolt zsidók vagyonából értékes ingatlant, majd berendezési tárgyakat igényelt
– írta meg a hocipo.hu. Elkobzott zsidó vagyont szerzett meg A lap olyan dokumentumokat talált, amelyek szerint Sulyok László és társai az elhurcolt zsidók vagyonából is igényeltek a pártszervezet számára. Az egyik beadvány szövege:
„Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassék párthelyiség céljára megfelelő lakást kiutalni.
Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsldók tulajdonában lévő Nádor utca. 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n.”
A polgármesternek szóló sorokat első helyen írta alá Dr. Sulyok László ügyvéd, szervezetvezető, mellette helyettese, Márkus József a Trieszti Általános Biztosító helyi fiókvezetője, alattuk Fejér vármegye főjegyzője, Juhász Gyula városi számvizsgáló és Marschall Rafael ciszterci gimnáziumi tanár.
Majd egy második beadványban, ugyanazon a napon, tehát 1944. június 9-én a
„párthelyiség berendezése céljára az elkobzott zsldóbútorokból (sic!) megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat”
is igényeltek.
A lakást másnap, a bútorokat három napra rá hagyta jóvá a polgármester. A város ekkor élte legszörnyűbb napjait. Június 5-től 10-ig, miként kilencedikén is, négyes sorokban hajtották a zsidókat a Kígyó utcából és más csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő használaton kívüli Szabó-téglagyárba, és onnan a halálba.
A Kígyó utcában előtte két napig folyt a motozás, a nőket meztelenre vetkőztették, testüregi motozásnak is alávetették őket.
Ez a megalázó vizsgálat Gergely Anna történész szerint magyar specialitás volt, sehol máshol nem alkalmazták akkor.
Az államfő interjúja után kezdtek kutatásba Mint ismert, a frissen államfővé választott Sulyok Tamás apjáról megdöbbentő információk derültek ki március elején.
A köztársasági elnök egy tavalyi interjújában arról beszélt, hogy Sulyok Lászlót 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
„Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett.
Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A párttitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki”
Hozzátette, hogy édesapjának évekig bujkálnia kellett az országban.
A történész cáfolt
Ezt az állítást cáfolta meg Karsai László történész, aki utánajárt az elmondottaknak.
„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.
Édesapját, dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.
Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után”
– részletezte a szakértő.
Mint kifejtette, Sulyok Lászlót a Baky–Pálffy-féle náci kollaboráns kispártban játszott szerepe miatt kereste a hatóság. Neki tulajdonítottak egy 1944-ben keletkezett cikket, amelynek írója úgy fogalmazott:
„A pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás természetesen nem felelős az apja által 1944-ben elkövetett tettekért. Magyarország köztársasági elnökeként azonban felelnie kell azért, ha az embereket megtéveszti azzal, hogy patyolattiszta múltat hazudik a felmenőinek, miközben a jelek szerint súlyos bűncselekményekben érintett az édesapja.
Forrás
A köztársasági elnök édesapja, Sulyok László 1944-ben, pár nappal azután, hogy Székesfehérvár zsidó származású lakosait összegyűjtötték és elhurcolták, kérelemmel fordult a város polgármesteréhez.
A Magyar Nemzeti Szocialista Párt szervezete nevében (amelynek megyei vezetője volt)
az elhurcolt zsidók vagyonából értékes ingatlant, majd berendezési tárgyakat igényelt
– írta meg a hocipo.hu. Elkobzott zsidó vagyont szerzett meg A lap olyan dokumentumokat talált, amelyek szerint Sulyok László és társai az elhurcolt zsidók vagyonából is igényeltek a pártszervezet számára. Az egyik beadvány szövege:
„Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassék párthelyiség céljára megfelelő lakást kiutalni.
Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsldók tulajdonában lévő Nádor utca. 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n.”
Majd egy második beadványban, ugyanazon a napon, tehát 1944. június 9-én a
„párthelyiség berendezése céljára az elkobzott zsldóbútorokból (sic!) megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat”
is igényeltek.
A lakást másnap, a bútorokat három napra rá hagyta jóvá a polgármester. A város ekkor élte legszörnyűbb napjait. Június 5-től 10-ig, miként kilencedikén is, négyes sorokban hajtották a zsidókat a Kígyó utcából és más csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő használaton kívüli Szabó-téglagyárba, és onnan a halálba.
A Kígyó utcában előtte két napig folyt a motozás, a nőket meztelenre vetkőztették, testüregi motozásnak is alávetették őket.
Ez a megalázó vizsgálat Gergely Anna történész szerint magyar specialitás volt, sehol máshol nem alkalmazták akkor.
Az államfő interjúja után kezdtek kutatásba Mint ismert, a frissen államfővé választott Sulyok Tamás apjáról megdöbbentő információk derültek ki március elején.
A köztársasági elnök egy tavalyi interjújában arról beszélt, hogy Sulyok Lászlót 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
„Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett.
Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A párttitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki”
Hozzátette, hogy édesapjának évekig bujkálnia kellett az országban.
A történész cáfolt
Ezt az állítást cáfolta meg Karsai László történész, aki utánajárt az elmondottaknak.
„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.
Édesapját, dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.
Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után”
– részletezte a szakértő.
Mint kifejtette, Sulyok Lászlót a Baky–Pálffy-féle náci kollaboráns kispártban játszott szerepe miatt kereste a hatóság. Neki tulajdonítottak egy 1944-ben keletkezett cikket, amelynek írója úgy fogalmazott:
„A pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás természetesen nem felelős az apja által 1944-ben elkövetett tettekért. Magyarország köztársasági elnökeként azonban felelnie kell azért, ha az embereket megtéveszti azzal, hogy patyolattiszta múltat hazudik a felmenőinek, miközben a jelek szerint súlyos bűncselekményekben érintett az édesapja.
Forrás