Döntött a kormány: Hatalmas vízdíj emelés jön, változik a víziközmű-szolgáltatási rendszer!
Döntött a kormány: Hatalmas vízdíj emelés jön, változik a víziközmű-szolgáltatási rendszer! Idén drasztikusan megváltozott Magyarországon a víziközmű-szolgáltatási rendszer. Erre szükség is volt, hiszen már számos jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy fenntarthatatlan a struktúra, és az elöregedő rendszerek aránya folyamatosan nő. Most a MaVíz elnökével részletesen megvizsgáltuk a szektort, előkapartuk az Állami Számvevőszék jelentését, és az Energiaügyi Minisztérium is válaszolt a megkeresésünkre. Összességében leszögezhető, hogy muszáj volt lépni, mert megérkezett a valóság: az energiaválság nyomán kiderült, hogy a víz sincs „ingyen”, így pedig tarthatatlanná vált a korábbi rendszer. „Az energiaügyi miniszter rendeletére szükség volt, mert már a tavaly is 150 milliárd forint költségvetési pénz kellett ahhoz, hogy az országban a vízszolgáltatás és a csatornaszolgáltatás is folytonos és biztonságos legyen” – mondta az Indexnek Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke azzal kapcsolatban, hogy a kormány az idei évtől teljesen átformálta a víziközmű-szolgáltatási rendszert. idén NAGYJÁBÓL 200-250 MILLIÁRD FORINT PLUSZFORRÁST KELL MAJD BELEPUMPÁLNI a szektorba.
Az energiaügyi miniszter rendeletének értelmében az idei évtől jelentősen megváltozott a nem lakossági fogyasztók által fizetendő vízdíj és szennyvízcsatorna-szolgáltatási díj, valamint egységesedtek az alapdíjak is.
Nézzük a részleteket
AZ IVÓVÍZ KÖBMÉTERENKÉNTI ÁRA 576, A CSATORNASZOLGÁLTATÁS DÍJA 882 FORINTRA VÁLTOZOTT A LAKOSSÁGON KÍVÜLI FELHASZNÁLÓKNÁL.
EMELLETT VAN MÁSIK 29 CÉG, melyek SZÁMÁRA A DÍJEMELÉSSEL MEGVALÓSULÓ TÖBBLETÁRBEVÉTEL SEM FEDEZI AZ INDOKOLT KÖLTSÉGEIKET, ÍGY ŐK TÁMOGATÁST KAPNAK AZ ALAPBÓL AZÉRT, HOGY A GAZDASÁGI EGYENSÚLY LÉTREJÖHESSEN.
Strukturális átalakítás kellett
Az ellenőrzött időszak végéig nem készült olyan stratégia, mely az elöregedő vezetékhálózatra tekintettel a víziközműrendszerek rekonstrukciójára és beruházásaira, az ivóvízellátás fenntartható működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan fogalmazott meg átfogó célokat és programokat, számolva a 2021–2027. finanszírozási ciklusban beszűkülő uniós források kiváltásának lehetőségeivel. Mindez kockázatot jelentett a szolgáltatási bevételekre, a működés kiszámíthatóságára. Fentiekre tekintettel indokolt egy szakértői elemzés elkészítése arra vonatkozóan, hogy a víziközműrendszerekben a felújítások forrásigénye miképp viszonyul rövid, közép- és hosszú távon a víziközmű-rendszerelemek esetében az újra-előállítási költség alapján számított forrásigényekhez, továbbá az milyen stratégiai beavatkozást tesz szükségessé.
Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A kormány célja, hogy a magyar családok biztonságos ellátása érdekében fenntarthatóbbá váljon a víziközmű-ágazat működése és hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás. Ennek érdekében az Energiaügyi Minisztérium olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hálózati vízveszteség csökkentéséhez, támogatást nyújtanak a víziközmű-szolgáltatóknak a rekonstrukciók tervezéséhez és a rendkívüli helyzetek hatékony kezeléséhez.
Forrás
Döntött a kormány: Hatalmas vízdíj emelés jön, változik a víziközmű-szolgáltatási rendszer! Idén drasztikusan megváltozott Magyarországon a víziközmű-szolgáltatási rendszer. Erre szükség is volt, hiszen már számos jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy fenntarthatatlan a struktúra, és az elöregedő rendszerek aránya folyamatosan nő. Most a MaVíz elnökével részletesen megvizsgáltuk a szektort, előkapartuk az Állami Számvevőszék jelentését, és az Energiaügyi Minisztérium is válaszolt a megkeresésünkre. Összességében leszögezhető, hogy muszáj volt lépni, mert megérkezett a valóság: az energiaválság nyomán kiderült, hogy a víz sincs „ingyen”, így pedig tarthatatlanná vált a korábbi rendszer. „Az energiaügyi miniszter rendeletére szükség volt, mert már a tavaly is 150 milliárd forint költségvetési pénz kellett ahhoz, hogy az országban a vízszolgáltatás és a csatornaszolgáltatás is folytonos és biztonságos legyen” – mondta az Indexnek Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke azzal kapcsolatban, hogy a kormány az idei évtől teljesen átformálta a víziközmű-szolgáltatási rendszert. idén NAGYJÁBÓL 200-250 MILLIÁRD FORINT PLUSZFORRÁST KELL MAJD BELEPUMPÁLNI a szektorba.
Az energiaügyi miniszter rendeletének értelmében az idei évtől jelentősen megváltozott a nem lakossági fogyasztók által fizetendő vízdíj és szennyvízcsatorna-szolgáltatási díj, valamint egységesedtek az alapdíjak is.
Nézzük a részleteket
AZ IVÓVÍZ KÖBMÉTERENKÉNTI ÁRA 576, A CSATORNASZOLGÁLTATÁS DÍJA 882 FORINTRA VÁLTOZOTT A LAKOSSÁGON KÍVÜLI FELHASZNÁLÓKNÁL.
EMELLETT VAN MÁSIK 29 CÉG, melyek SZÁMÁRA A DÍJEMELÉSSEL MEGVALÓSULÓ TÖBBLETÁRBEVÉTEL SEM FEDEZI AZ INDOKOLT KÖLTSÉGEIKET, ÍGY ŐK TÁMOGATÁST KAPNAK AZ ALAPBÓL AZÉRT, HOGY A GAZDASÁGI EGYENSÚLY LÉTREJÖHESSEN.
Strukturális átalakítás kellett
Az ellenőrzött időszak végéig nem készült olyan stratégia, mely az elöregedő vezetékhálózatra tekintettel a víziközműrendszerek rekonstrukciójára és beruházásaira, az ivóvízellátás fenntartható működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan fogalmazott meg átfogó célokat és programokat, számolva a 2021–2027. finanszírozási ciklusban beszűkülő uniós források kiváltásának lehetőségeivel. Mindez kockázatot jelentett a szolgáltatási bevételekre, a működés kiszámíthatóságára. Fentiekre tekintettel indokolt egy szakértői elemzés elkészítése arra vonatkozóan, hogy a víziközműrendszerekben a felújítások forrásigénye miképp viszonyul rövid, közép- és hosszú távon a víziközmű-rendszerelemek esetében az újra-előállítási költség alapján számított forrásigényekhez, továbbá az milyen stratégiai beavatkozást tesz szükségessé.
Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A kormány célja, hogy a magyar családok biztonságos ellátása érdekében fenntarthatóbbá váljon a víziközmű-ágazat működése és hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás. Ennek érdekében az Energiaügyi Minisztérium olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hálózati vízveszteség csökkentéséhez, támogatást nyújtanak a víziközmű-szolgáltatóknak a rekonstrukciók tervezéséhez és a rendkívüli helyzetek hatékony kezeléséhez.
Forrás