Közel 200 ezer kisnyugdíjas jogosult rendkívüli emelésre idén: kevesen tudják, így igényelhetik
181 ezer kisnyugdíjas jogosult rendkívüli emelésre 2024-ben: ezt kevesen tudják, így igényelhetik- Egyre nő a félmilliós havi nyugdíjat kapó idősek száma Magyarországon, 2024 januárjában már 60 ezren voltak. Eközben akad legalább 180 ezer nyugdíjas, aki még 120 ezer forintot sem kap havonta.
A szakadékot pedig csak mélyíthette az elmúlt inflációja, és a nagymértékű emelések. A nők dominanciája látható az alacsonyabb nyugdíjsávokban, míg 420 ezer forint felett már a férfiaké a többség. A kisnyugdíjasok kérhetik az ellátásuk méltányosságból történő emelését
Kevesen tudják, de 2024-ben a nemrég meghogzott szabályok alapján a nagyon alacsony – 120 ezer forintot meg nem haladó – nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. A méltányossági nyugdíjemelés havonta 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is, mely kis járandóság esetén sokat számíthat. Mint az a friss adatokból kiderült,
2024-ben akár 181 ezer nyugdíjas lehet jogosult az ellátás méltányosságból történő emelésére.
A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető
a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
az árvaellátásban részesülő személynek.
Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot – az összeghatár 2023 előtt 90 ezer forint volt. Vagyis például nemcsak az öregségi nyugdíjat vehetik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást. Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,
akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
aki tartós bentlakásos intézményben él,
aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem? A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. (A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) – írja honlapján a MÁK.
A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.
Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?
Az emelés összege nem lehet kevesebb 3 ezer forintnál és nem haladhatja meg a 8 ezer forintot.
Fontos, hogy az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.
Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen? A döntés ellen keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez a közléstől számított 30 napon belül – írja az Államkincstár.
Forrás
181 ezer kisnyugdíjas jogosult rendkívüli emelésre 2024-ben: ezt kevesen tudják, így igényelhetik- Egyre nő a félmilliós havi nyugdíjat kapó idősek száma Magyarországon, 2024 januárjában már 60 ezren voltak. Eközben akad legalább 180 ezer nyugdíjas, aki még 120 ezer forintot sem kap havonta.
A szakadékot pedig csak mélyíthette az elmúlt inflációja, és a nagymértékű emelések. A nők dominanciája látható az alacsonyabb nyugdíjsávokban, míg 420 ezer forint felett már a férfiaké a többség. A kisnyugdíjasok kérhetik az ellátásuk méltányosságból történő emelését
Kevesen tudják, de 2024-ben a nemrég meghogzott szabályok alapján a nagyon alacsony – 120 ezer forintot meg nem haladó – nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. A méltányossági nyugdíjemelés havonta 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is, mely kis járandóság esetén sokat számíthat. Mint az a friss adatokból kiderült,
2024-ben akár 181 ezer nyugdíjas lehet jogosult az ellátás méltányosságból történő emelésére.
A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető
a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
az árvaellátásban részesülő személynek.
Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot – az összeghatár 2023 előtt 90 ezer forint volt. Vagyis például nemcsak az öregségi nyugdíjat vehetik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást. Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,
akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
aki tartós bentlakásos intézményben él,
aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem? A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. (A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) – írja honlapján a MÁK.
A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.
Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?
Az emelés összege nem lehet kevesebb 3 ezer forintnál és nem haladhatja meg a 8 ezer forintot.
Fontos, hogy az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.
Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen? A döntés ellen keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez a közléstől számított 30 napon belül – írja az Államkincstár.
Forrás