Elérhető a 600 ezres nyugdíj - Csupán EZ kell hozzá
Melyik rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen? A Bankmonitor ennek járt utána – íme a levezetés, ami a hvg.hu-n jelent meg.
A KSH nyugdíjakról szóló jelentése szerintaz ellátottak mintegy 1 százalékánál teljesül csak, hogy 600 ezer forintnál több nyugdíjat kapjanak.
Becslés szerint az új nyugdíjak átlaga 2024-ben 300 ezer forint körül lehet – a vágyott 600 ezer forintból hiányzik tehát átlagban a fele. Vagyis 300 ezer forintos valamilyen jövedelem, privát nyugdíj kellene a 600 ezer forintos cél eléréséhez. Csakhogy a 60 évnél idősebb önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos számlaegyenlege az MNB legfrissebb adatai szerint 2,47 millió forint. Ha feltételezzük, hogy egy megtakarító nyugdíjasként 20 éven keresztül egyenletesen venné fel a félretett összeget, akkor ennyi megtakarításból kb. havi 10 ezer forint nyugdíjkiegészítésre számíthat. De ha valakinek van egy kiadó lakása, jó helyen, abból például összejöhet a hiányzó havi 300 ezer forint. Ha megtakarításból szeretnénk a havi 300 ezer forintra szert tenni, ahhoz úgy számoltak, 90 millió forintnyi megtakarítás kellene – a cikk szerint több mint tízezer embernek lehet legalább ennyi megtakarítása. Azt is megnézték, havi mennyit kellene félretenni a 90 milliós nyugdíjmegtakarításhoz. Kapaszkodjanak meg,
ha valaki 20 éves korában kezdi a megtakarítást, havi 60 ezer forintot kellene mindig befizetnie,
ha csak 35 éves korában, akkor több mint 129 ezret kell félretennie,
ha pedig 45 évesen, akkor már havi 242 ezer kellhet megtakarítási célra.
A Bankmonitor statisztikái szerint ekkora havi befizetéseket kevesen tudnak vállalni.
Több ezer érdeklődő közül mindössze 7% lenne képes havi 60 ezer forintnál többet félretenni nyugdíjcélra. Van azonban más forgatókönyv is arra, hogy több forrásból együttesen meglegyen a 600 ezer forint bevétel.
Aki például átlag feletti jövedelmű életpályájának köszönhetően 400 ezer forintos induló nyugdíjjal tud visszavonulni, annak már „csak” 200 ezer forintnyi kiegészítő jövedelemre lesz szüksége a cél eléréséhez. Ez pedig azzal jár, hogy a havonta befizetett összegek kétharmadát is elegendő vállalni, például 30 éves korban kezdve havi 65 ezer forint megtakarítással is célba érhet valaki, vagy akár vidéki albérletkiadással is.
Összességében arra jutottak, hogy
a 600 ezer forintos időskori bevétel a legtöbb magyar számára sem az állami nyugdíjból, sem kiegészítő jövedelmekkel együtt nem tűnik elérhetőnek.
Megállapították még, kevesen vannak olyan kiváltságos helyzetben, hogy az állami nyugdíjuk ilyen magasságokba repítse őket, vagy akár a messze átlag feletti megtakarítási vállalásukkal elérjenek havi 200–300 ezer forintos plusz bevételt. Ugyanakkor egy bizonyos réteg – az igazán tehetősek – számára ez is elképzelhető forgatókönyv, például egy felkapott helyen lévő kiadott lakás már önmagában is biztosíthatja ezt a nyugdíjkiegészítést.
Forrás
Melyik rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen? A Bankmonitor ennek járt utána – íme a levezetés, ami a hvg.hu-n jelent meg.
A KSH nyugdíjakról szóló jelentése szerintaz ellátottak mintegy 1 százalékánál teljesül csak, hogy 600 ezer forintnál több nyugdíjat kapjanak.
Becslés szerint az új nyugdíjak átlaga 2024-ben 300 ezer forint körül lehet – a vágyott 600 ezer forintból hiányzik tehát átlagban a fele. Vagyis 300 ezer forintos valamilyen jövedelem, privát nyugdíj kellene a 600 ezer forintos cél eléréséhez. Csakhogy a 60 évnél idősebb önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos számlaegyenlege az MNB legfrissebb adatai szerint 2,47 millió forint. Ha feltételezzük, hogy egy megtakarító nyugdíjasként 20 éven keresztül egyenletesen venné fel a félretett összeget, akkor ennyi megtakarításból kb. havi 10 ezer forint nyugdíjkiegészítésre számíthat. De ha valakinek van egy kiadó lakása, jó helyen, abból például összejöhet a hiányzó havi 300 ezer forint. Ha megtakarításból szeretnénk a havi 300 ezer forintra szert tenni, ahhoz úgy számoltak, 90 millió forintnyi megtakarítás kellene – a cikk szerint több mint tízezer embernek lehet legalább ennyi megtakarítása. Azt is megnézték, havi mennyit kellene félretenni a 90 milliós nyugdíjmegtakarításhoz. Kapaszkodjanak meg,
ha valaki 20 éves korában kezdi a megtakarítást, havi 60 ezer forintot kellene mindig befizetnie,
ha csak 35 éves korában, akkor több mint 129 ezret kell félretennie,
ha pedig 45 évesen, akkor már havi 242 ezer kellhet megtakarítási célra.
A Bankmonitor statisztikái szerint ekkora havi befizetéseket kevesen tudnak vállalni.
Több ezer érdeklődő közül mindössze 7% lenne képes havi 60 ezer forintnál többet félretenni nyugdíjcélra. Van azonban más forgatókönyv is arra, hogy több forrásból együttesen meglegyen a 600 ezer forint bevétel.
Aki például átlag feletti jövedelmű életpályájának köszönhetően 400 ezer forintos induló nyugdíjjal tud visszavonulni, annak már „csak” 200 ezer forintnyi kiegészítő jövedelemre lesz szüksége a cél eléréséhez. Ez pedig azzal jár, hogy a havonta befizetett összegek kétharmadát is elegendő vállalni, például 30 éves korban kezdve havi 65 ezer forint megtakarítással is célba érhet valaki, vagy akár vidéki albérletkiadással is.
Összességében arra jutottak, hogy
a 600 ezer forintos időskori bevétel a legtöbb magyar számára sem az állami nyugdíjból, sem kiegészítő jövedelmekkel együtt nem tűnik elérhetőnek.
Megállapították még, kevesen vannak olyan kiváltságos helyzetben, hogy az állami nyugdíjuk ilyen magasságokba repítse őket, vagy akár a messze átlag feletti megtakarítási vállalásukkal elérjenek havi 200–300 ezer forintos plusz bevételt. Ugyanakkor egy bizonyos réteg – az igazán tehetősek – számára ez is elképzelhető forgatókönyv, például egy felkapott helyen lévő kiadott lakás már önmagában is biztosíthatja ezt a nyugdíjkiegészítést.
Forrás