Ha te is társasházban élsz, akkor van egy rossz hírünk - Mélyen zsebbe kell majd nyúlni, mert óriásit drágul a...
A tavalyi évhez képest idén mintegy 20 százalékkal drágább lesz az ingatlanjaink üzemeltetése – mondta az Economxnak a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Szerinte ennek oka az infláció, és a személyi kiadások, valamint az energiahordozók árának elkerülhetetlen emelkedése. A kormányzat a távfűtéssel rendelkező lakóingatlanok esetében az előre eltervezetten felül, 2023. október-2024. márciusáig plusz 160 milliárd forint pótlólagos támogatást adott a távfűtő cégeknek ahhoz, hogy a szolgáltatásuk fenntartható maradjon. Mindez a folyamat azt vetíti előre, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében is jelentős mértékű, az infláció nagyságrendjéhez igazodó költségemelkedések várhatóak – olvasható a portálon. Az ingatlan üzemeltetés alapvető költségei részben a személyi kiadásoknál jelentkeznek, akár saját alkalmazott, akár külsős „kiszervezett” vállalkozó látja el a műszaki és adminisztrációs tevékenységet. A lakóingatlanok üzemeltetésének másik jelentős költségtényezője, az energiahordozók, gáz, áram, víz- és csatornadíjak alakulása.
A jelenlegi becslések szerint az ingatlanfenntartások tekintetében összesen 17-20 százalék körüli emelkedés várható 2024-ben.
A LOSZ elnöke szerint külön érdemes foglalkozni a fenntartási költségek közt jelentős súllyal szereplő karbantartási költségekkel is, hiszen az alapanyagok, építőipari termékek (festékek, falazó anyagok) terén 25-30 százalék körüli áremelkedés történt 2023-ban, továbbá a kötelező minimálbéremelést, az ehhez tartozó járulékokat, adókat is figyelembe kell venni.
A közelmúlt időszak legnagyobb változását a víz- és csatornadíjak jelentős emelkedése volt, egyelőre a nem lakossági fogyasztók esetében. Ebben a szektorban 250-300 százalékos emelkedések is előfordulnak. A tények azt mutatják, a kormányzat nagyon sok helyen átvette a helyi regionális vízművek működtetését és tulajdonjogát, ezzel egy időben egységesítették a nem lakossági vízdíjak és a szolgáltatások árát.
Szabó László szerint a publikációkból egyértelműen követhető, hogy a kormányzat a rekordmértékűhöz közelítő államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célul 2024-re. Az Országgyűlés a 2025. évi költségvetés tervezetét rendhagyó módon, csak idén novemberben fogja tárgyalni, eltérően az elmúlt évek gyakorlatától. Így tendenciáját tekintve a jelenlegi helyzetben az prognosztizálható, hogy a lakásfenntartási költségek 2024-ben emelkedni fognak.
A lakossági ingatlanokat, lakóingatlanokat is közvetlen és érezhető módon érinti a magas inflációból eredő áremelkedések hatása, így vélhetően
a lakásszövetkezeti és társasházi ingatlanok tulajdonosai felkészülhetnek a közös költségek emelkedésére.
Nemrég a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületétől átlagosan 20 százalékosra becsülték a közös költség átlagos emelkedését. Ennek fő okaként azt nevezték meg, hogy sok a halaszthatatlan felújítás, amelyet immár nem tudnak megúszni a társasházak.
A tavalyi évhez képest idén mintegy 20 százalékkal drágább lesz az ingatlanjaink üzemeltetése – mondta az Economxnak a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Szerinte ennek oka az infláció, és a személyi kiadások, valamint az energiahordozók árának elkerülhetetlen emelkedése. A kormányzat a távfűtéssel rendelkező lakóingatlanok esetében az előre eltervezetten felül, 2023. október-2024. márciusáig plusz 160 milliárd forint pótlólagos támogatást adott a távfűtő cégeknek ahhoz, hogy a szolgáltatásuk fenntartható maradjon. Mindez a folyamat azt vetíti előre, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében is jelentős mértékű, az infláció nagyságrendjéhez igazodó költségemelkedések várhatóak – olvasható a portálon. Az ingatlan üzemeltetés alapvető költségei részben a személyi kiadásoknál jelentkeznek, akár saját alkalmazott, akár külsős „kiszervezett” vállalkozó látja el a műszaki és adminisztrációs tevékenységet. A lakóingatlanok üzemeltetésének másik jelentős költségtényezője, az energiahordozók, gáz, áram, víz- és csatornadíjak alakulása.
A jelenlegi becslések szerint az ingatlanfenntartások tekintetében összesen 17-20 százalék körüli emelkedés várható 2024-ben.
A LOSZ elnöke szerint külön érdemes foglalkozni a fenntartási költségek közt jelentős súllyal szereplő karbantartási költségekkel is, hiszen az alapanyagok, építőipari termékek (festékek, falazó anyagok) terén 25-30 százalék körüli áremelkedés történt 2023-ban, továbbá a kötelező minimálbéremelést, az ehhez tartozó járulékokat, adókat is figyelembe kell venni.
A közelmúlt időszak legnagyobb változását a víz- és csatornadíjak jelentős emelkedése volt, egyelőre a nem lakossági fogyasztók esetében. Ebben a szektorban 250-300 százalékos emelkedések is előfordulnak. A tények azt mutatják, a kormányzat nagyon sok helyen átvette a helyi regionális vízművek működtetését és tulajdonjogát, ezzel egy időben egységesítették a nem lakossági vízdíjak és a szolgáltatások árát.
Szabó László szerint a publikációkból egyértelműen követhető, hogy a kormányzat a rekordmértékűhöz közelítő államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célul 2024-re. Az Országgyűlés a 2025. évi költségvetés tervezetét rendhagyó módon, csak idén novemberben fogja tárgyalni, eltérően az elmúlt évek gyakorlatától. Így tendenciáját tekintve a jelenlegi helyzetben az prognosztizálható, hogy a lakásfenntartási költségek 2024-ben emelkedni fognak.
A lakossági ingatlanokat, lakóingatlanokat is közvetlen és érezhető módon érinti a magas inflációból eredő áremelkedések hatása, így vélhetően
a lakásszövetkezeti és társasházi ingatlanok tulajdonosai felkészülhetnek a közös költségek emelkedésére.
Nemrég a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületétől átlagosan 20 százalékosra becsülték a közös költség átlagos emelkedését. Ennek fő okaként azt nevezték meg, hogy sok a halaszthatatlan felújítás, amelyet immár nem tudnak megúszni a társasházak.