Újabb választás jöhet a fővárosban? Vitézy Dávid beadványát azonnal befogadta az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság (AB) Vitézy Dávid beadványával kapcsolatban, – amely a főpolgármester-választással kapcsolatos Kúria-döntés megsemmisítését kérte – a három napos befogadási eljárás mellőzésével hoz döntést, amelynek végső határideje július 8. Már jövő hétfőn döntés születhet Vitézy Dávid, volt főpolgármester- jelölt panaszával kapcsolatban, amelyben a Kúria döntése Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A Kúria ugyanis elutasította Vitézy beadványát, amelyben választójog sérelmére hivatkozva felülvizsgálatot kért a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen, s végső soron megállapította Karácsony Gergely választási győzelmét. Vitézy Dávid azért nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, mert minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközt kihasznál, ennek utolsó eszköze a panasz.
Mellőzi az AB a befogadási határidő betartását
Az Alkotmánybíróság a Telex.hu-nak a panasszal kapcsolatos megkeresésére közölte, hogy az ügyben a három napos befogadási eljárás mellőzésével fognak döntést hozni, az ügy szerepel is a július 5-i ülés napirendjén. A döntés végső határideje július 8., de azt nem tudták pontosan megmondani, hogy az ügyben mikor születik majd döntés.
Bármilyen eredmény is születik, az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak már nincs helye.
Mi volt az alapja Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának?
Karácsony Gergely a június 9-i önkormányzati választáson néhány száz szavazattal verte meg kihívóját, Vitézy Dávidot, aki az LMP jelöltje volt, de Szentkirályi Alexandra visszalépése után a Fidesz is támogatta. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után a kettejük közötti különbség 41 szavazatra csökkent. Karácsony a Kúriától az egész választás, míg Vitézy a IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérte. A Kúria szerdán hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, vagyis nem lesz megismételt főpolgármester-választás Budapesten. Határozatukban Vitézy Dávid IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérő fellebbezését is elutasították. Vitézy Dávid június 12-én jelentette be, hogy megfellebbezik a választási eredményt, ennek két alapja volt:
-szerinte nem volt egységes fővárosi eljárásrend Szentkirályi Alexandra választólapról való lehúzására, így volt olyan kerület, ahol alig láthatóan húzták ki a nevét.
- A másik, hogy sok érvényes szavazatot nyilváníthattak érvénytelenné.
A vékony kihúzás az alkotmányjogi panaszban is szerepel. Vitézy szerint ez nem a szavazatszámlálók hibája, hanem inkább az NVI kézikönyvéé, amely szerinte nem fejtette ki egyértelműen, hogy mi van akkor, ha az egyik jelölt a lapon visszalépett.
Forrás
Az Alkotmánybíróság (AB) Vitézy Dávid beadványával kapcsolatban, – amely a főpolgármester-választással kapcsolatos Kúria-döntés megsemmisítését kérte – a három napos befogadási eljárás mellőzésével hoz döntést, amelynek végső határideje július 8. Már jövő hétfőn döntés születhet Vitézy Dávid, volt főpolgármester- jelölt panaszával kapcsolatban, amelyben a Kúria döntése Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A Kúria ugyanis elutasította Vitézy beadványát, amelyben választójog sérelmére hivatkozva felülvizsgálatot kért a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen, s végső soron megállapította Karácsony Gergely választási győzelmét. Vitézy Dávid azért nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, mert minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközt kihasznál, ennek utolsó eszköze a panasz.
Mellőzi az AB a befogadási határidő betartását
Az Alkotmánybíróság a Telex.hu-nak a panasszal kapcsolatos megkeresésére közölte, hogy az ügyben a három napos befogadási eljárás mellőzésével fognak döntést hozni, az ügy szerepel is a július 5-i ülés napirendjén. A döntés végső határideje július 8., de azt nem tudták pontosan megmondani, hogy az ügyben mikor születik majd döntés.
Bármilyen eredmény is születik, az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak már nincs helye.
Mi volt az alapja Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának?
Karácsony Gergely a június 9-i önkormányzati választáson néhány száz szavazattal verte meg kihívóját, Vitézy Dávidot, aki az LMP jelöltje volt, de Szentkirályi Alexandra visszalépése után a Fidesz is támogatta. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után a kettejük közötti különbség 41 szavazatra csökkent. Karácsony a Kúriától az egész választás, míg Vitézy a IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérte. A Kúria szerdán hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, vagyis nem lesz megismételt főpolgármester-választás Budapesten. Határozatukban Vitézy Dávid IV. és VII. kerületi választás megismétlését kérő fellebbezését is elutasították. Vitézy Dávid június 12-én jelentette be, hogy megfellebbezik a választási eredményt, ennek két alapja volt:
-szerinte nem volt egységes fővárosi eljárásrend Szentkirályi Alexandra választólapról való lehúzására, így volt olyan kerület, ahol alig láthatóan húzták ki a nevét.
- A másik, hogy sok érvényes szavazatot nyilváníthattak érvénytelenné.
A vékony kihúzás az alkotmányjogi panaszban is szerepel. Vitézy szerint ez nem a szavazatszámlálók hibája, hanem inkább az NVI kézikönyvéé, amely szerinte nem fejtette ki egyértelműen, hogy mi van akkor, ha az egyik jelölt a lapon visszalépett.
Forrás