Búcsúzunk! Meghalt Adriányi Gábor
Szomorú hír jött. Életének 90. évében elhunyt Adriányi Gábor. Az egyháztörténész és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja szombaton hajtotta örök álomra a fejét - tudatta az MTA hétfőn az MTI-vel. Elhunyt Adriányi Gábor
Adriányi Gábor neve összeforrt a magyar és az egyetemes egyháztörténettel. 1935-ben született Nagykanizsán, és már fiatalon a katolikus hit elkötelezett követőjévé vált. Piarista iskolába járt, ahol mély vallásos neveltetést kapott, ami megalapozta papi hivatását. Tanulmányait a veszprémi szemináriumban kezdte, majd a budapesti Központi Szemináriumban folytatta, miközben komoly összetűzésbe került a pártállami hatóságokkal, akik nem nézték jó szemmel elhivatottságát - írja a tenyek.hu.
Annak ellenére, hogy a kor politikai helyzete sok nehézséget gördített elé, Adriányi kitartott hivatása mellett, és titokban szentelték pappá. Később külföldre kényszerült, ahol római, párizsi és bécsi egyetemeken folytatta tanulmányait. Széles körű ismereteit és elhivatottságát a Bonni Egyetemen kamatoztatta, ahol 1971-től magántanárként, majd 1976-tól tanszékvezető tanárként és az Egyháztörténeti Intézet igazgatójaként dolgozott. Adriányi munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között 2005-ben megkapta a rangos Fraknói Vilmos-díjat. Az elismerések sora ezzel nem ért véget, hiszen a Varsói Katolikus Akadémia tiszteletbeli doktori címét is kiérdemelte, továbbá az MTA külső tagjai közé választották.
2012-ben ismét Magyarországra költözött, ahol 2017-ig a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozott tudományos tanácsadóként. Főként a magyar katolikus egyház 1790 utáni zsinataival és nagygyűléseivel foglalkozott, ezzel is tovább gazdagítva a magyar egyháztörténet kutatását.
Adriányi Gábor nemcsak saját korában, hanem a következő nemzedékek számára is iránymutató alak marad. Monográfiái és tanulmányai alapvető forrásokként szolgálnak a kutatók számára, hiszen munkássága mélyen befolyásolta a magyar és nemzetközi egyháztörténeti kutatásokat. Ahogy az MTA méltatásában is megfogalmazták, alkotásai több generáció számára nyújtanak értékes útmutatást és inspirációt.
Forrás
Szomorú hír jött. Életének 90. évében elhunyt Adriányi Gábor. Az egyháztörténész és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja szombaton hajtotta örök álomra a fejét - tudatta az MTA hétfőn az MTI-vel. Elhunyt Adriányi Gábor
Adriányi Gábor neve összeforrt a magyar és az egyetemes egyháztörténettel. 1935-ben született Nagykanizsán, és már fiatalon a katolikus hit elkötelezett követőjévé vált. Piarista iskolába járt, ahol mély vallásos neveltetést kapott, ami megalapozta papi hivatását. Tanulmányait a veszprémi szemináriumban kezdte, majd a budapesti Központi Szemináriumban folytatta, miközben komoly összetűzésbe került a pártállami hatóságokkal, akik nem nézték jó szemmel elhivatottságát - írja a tenyek.hu.
Annak ellenére, hogy a kor politikai helyzete sok nehézséget gördített elé, Adriányi kitartott hivatása mellett, és titokban szentelték pappá. Később külföldre kényszerült, ahol római, párizsi és bécsi egyetemeken folytatta tanulmányait. Széles körű ismereteit és elhivatottságát a Bonni Egyetemen kamatoztatta, ahol 1971-től magántanárként, majd 1976-tól tanszékvezető tanárként és az Egyháztörténeti Intézet igazgatójaként dolgozott. Adriányi munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között 2005-ben megkapta a rangos Fraknói Vilmos-díjat. Az elismerések sora ezzel nem ért véget, hiszen a Varsói Katolikus Akadémia tiszteletbeli doktori címét is kiérdemelte, továbbá az MTA külső tagjai közé választották.
2012-ben ismét Magyarországra költözött, ahol 2017-ig a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozott tudományos tanácsadóként. Főként a magyar katolikus egyház 1790 utáni zsinataival és nagygyűléseivel foglalkozott, ezzel is tovább gazdagítva a magyar egyháztörténet kutatását.
Adriányi Gábor nemcsak saját korában, hanem a következő nemzedékek számára is iránymutató alak marad. Monográfiái és tanulmányai alapvető forrásokként szolgálnak a kutatók számára, hiszen munkássága mélyen befolyásolta a magyar és nemzetközi egyháztörténeti kutatásokat. Ahogy az MTA méltatásában is megfogalmazták, alkotásai több generáció számára nyújtanak értékes útmutatást és inspirációt.
Forrás