Megtörtént! Most jelentették be a halálhírét! Gyászban az egész ország - Elhunyt a Nemzet Művésze...Hatalmas veszteség
A gyászhírt művésztársai jelentették be.
Elhunyt Sánta Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Nemzet Művésze.
A gyászhírről a 100 Tagú Cigányzenekar számolt be a Facebook-oldalán. Ismét gyászol a muzsikus társadalom!Elhunyt Sánta Ferenc a Nemzet Művésze kétszeres Kossuth díjas és Liszt Ferenc díjas hegedűművész barátunk, kollegánk. Nyugodjon békében…
- közölték. A Magyar Művészeti Akadémia honlapján elérhető életrajz szerint a művész 1945. március 2-án született Kaposváron. Sánta Ferenc klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már édesapja, idősebb Sánta Ferenc zenekarában is fellépett. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni és tizenhárom évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később felvételi nélkül jutott be a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de emellett Kovács Apollóniát kísérte országjáró cigányzenészként. Hegedűművészi és tanári diplomát 1969-ben szerzett.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg, de klasszikus zenét is játszik. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is hegedült. Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt még például az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában.
Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós- és televíziós hanganyagai és lemezei. Ezeken a fellépésein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza. 1990–95 között Olaszországban a Velence Piazza San Marco-caffe „LAVENA" és a Caffe „QUADRI"-ban olasz zenészekkel játszott együtt. Rendszeresen fellép a Fővárosi Operettszínház japán vendégjátékain.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíjával ismerték el. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben, 1998-ben eMeRTon-díjban részesült. 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2014 óta a Nemzet Művésze. 2023-ban Kossuth-nagydíj elismerésben részesült - írják.
Forrás
A gyászhírt művésztársai jelentették be.
Elhunyt Sánta Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Nemzet Művésze.
A gyászhírről a 100 Tagú Cigányzenekar számolt be a Facebook-oldalán. Ismét gyászol a muzsikus társadalom!Elhunyt Sánta Ferenc a Nemzet Művésze kétszeres Kossuth díjas és Liszt Ferenc díjas hegedűművész barátunk, kollegánk. Nyugodjon békében…
- közölték. A Magyar Művészeti Akadémia honlapján elérhető életrajz szerint a művész 1945. március 2-án született Kaposváron. Sánta Ferenc klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már édesapja, idősebb Sánta Ferenc zenekarában is fellépett. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni és tizenhárom évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később felvételi nélkül jutott be a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de emellett Kovács Apollóniát kísérte országjáró cigányzenészként. Hegedűművészi és tanári diplomát 1969-ben szerzett.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg, de klasszikus zenét is játszik. Pályafutása kezdetén tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is hegedült. Európa szinte minden országába meghívták, ezenkívül járt még például az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában.
Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós- és televíziós hanganyagai és lemezei. Ezeken a fellépésein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza. 1990–95 között Olaszországban a Velence Piazza San Marco-caffe „LAVENA" és a Caffe „QUADRI"-ban olasz zenészekkel játszott együtt. Rendszeresen fellép a Fővárosi Operettszínház japán vendégjátékain.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíjával ismerték el. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben, 1998-ben eMeRTon-díjban részesült. 2002-ben Liszt Ferenc-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben kiérdemelte a Prima Primissima díjat, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. 2014 óta a Nemzet Művésze. 2023-ban Kossuth-nagydíj elismerésben részesült - írják.
Forrás